Jó eséllyel hatással lesz a bérünkre az AI

  • narancs.hu
  • 2024. január 15.

Gazdaság

A munkahelyek 40-60 százalékára lehet majd hatással a mesterséges intelligencia - így vagy úgy.

Világszerte a munkahelyek 40 százalékát érinti majd valamilyen formában a mesterséges intelligencia előretörése – írja friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Kristalina Georgieva, az IMF elnöke szerint ha a kormányok nem tesznek lépéseket megfelelő védőháló létrehozására, annak rossz következményei lehetnek, íra a Guardianre hivatkozva a Telex.

A fejlettebb országokban a munkahelyek 60 százaléka is érintett lehet, a feltörekvő országokban (amelyek közé Magyarországot is sorolták), a munkahelyek 40 százaléka lesz majd érintett, a legszegényebb országokban pedig csak 26 százalék. Az érintettség összességében nem mindig negatív, lesznek munkakörök, ahol segíti majd a munkát a mesterséges intelligencia integrációja. Ezek általában magas presztízsű és komoly döntéshozatali felelősséggel bíró munkakörök. Például a sebészek munkáját megkönnyítheti, de nem veszélyezteti majd. Lesznek munkakörök, amelyek egyszerűen feleslegessé válhatnak, tipikusan ilyenek a telemarketinges, service centeres munkák. Lesznek olyan munkakörök is, amelyekre nem lesz hatással az AI, ilyen az eladóművészet például vagy akár a konyhai kisegítői munka.

Könnyű belátni, hogy ha a munkát támogatja a meseterséges intelligencia, akkor az akár a béreket is megdobhatja, ám abban az esetben, ha a humán erőforrás versengeni kénytelen az AI-vel, akkor ezekben a munkakörökben az egyébként sem túl magas bérek még lejjebb szállhatnak. Ez pedig a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével járhat az IMF szerint. Ezért - írja Georgieva - a világ kormányainak átfogó jóléti intézkedésekkel kell megvédeni a negatívan érintett dolgozókat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.