Több vidéki kórházban az aktív ellátás megszüntetését, valamint további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó. Ez egy, a Népszava birtokába került kormányzati előkészítő anyagból derül ki.
Az érintett intézmények nagyjából ugyanazok, melyeket 2011-ben Szócska Miklós államtitkár már meg akart szüntetni.
A kormányban már régóta szeretnék elérni az egészségügyi rendszer racionalizálását, ami többek között a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításával, centralizációval és az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítésével járna.
Ezekről most derültek ki az első konkrétumok, például, hogy megszüntetnék az aktív kapacitást azokban az intézményekben, ahol nincs elég orvos. A javaslat szerint valódi átalakításra akkor van esély, ha a változtatások nemcsak az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz tartozó intézményeket, hanem az egyetemeket, a szakrendeléseket, illetve az alapellátást is érintik. Átalakítanák a betegutakat, a beutalási rendet is.
A Közép-Dunántúli térségben megszüntetnék azokat a kapacitásokat, amiket maguk az intézmények is szüneteltetnek szakemberhiány miatt.
A Veszprém megyei kórházhoz csatolnák a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetet, a pszichiátriai rehabilitációs feladatokat ellátó dobai intézményt pedig felszámolnák.
Az ajkai kórházba telepítenék a tapolcai összes aktív ellátását, valamint Pápáról a gasztroenterológiát. Tapolcán és Pápán kizárólag szakrendelések és egy napos ellátások maradnának.
Az esztergomi kórházban megszűnne 16 fül-orr-gégészeti aktív ágy, helyette egynapos ellátás maradna. A komáromi kórházból a reumatológia ágyakat vinnék át Esztergomba.
Csökkentenék a Dunaújvárosi kórház kapacitását is, az ottani betegek Fehérváron juthatnák kórházi kezeléshez a fertőzéses, az urológiai, a szemészeti, a gyermekkori fül-orr-gégészeti bajaikkal.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább nőne a megyei kórház, oda telepítenék a kazincbarcikai intézmény teljes aktív kapacitását. A sátoraljaújhelyi kórházban végleg megszűnne a gyermekosztály, csak egy 24 órás sürgősségi osztállyal maradna
Heves megyében beolvasztanák a hatvanit a gyöngyösi kórházba.
A salgótarjáni kórház bővülne egy onkológiai centrummal. A balassagyarmati és salgótarjáni kórházat a jövőben társkórházként működtetnék.
A szekszárdi Balassa János kórházban majdnem az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és ide integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék. A dombóvári kórházat rehabilitációs szakkórházzá alakítanák.
A komlói kórház aktív osztályait is megszüntetnék. Javasolják a mohácsi kórház aktív ágyszámának csökkentését, valamint szülészetének és sztrókcentrumának a bezárását. Az utóbbiak ellátását Pécsre delegálnák. A szigetvári kórházban mérlegelendőnek tartják a csecsemő- és gyermekgyógyászat megszüntetését.
A nagyatádi kórházban megszűnhetne a belgyógyászati és a sebészeti osztály, helyette megerősítenék az egy napos sebészetet, a rehabilitációt, a pszichiátriát, valamint a képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat. Siófokon az urológiai és a kardiológiai megszüntetését és a betegeket a kaposvári ellátását vetik fel. A marcali kórházban csak krónikus ágyak és egynapos sebészeti ellátás maradna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a MÁV-kórház mozgásszervi rehabilitációs szakkórházzá válna. A mezőtúri kórház szülészetét, gyermekgyógyászatát a megyei kórházba telepítenék és javasolják. A Jászeberényi kórházat beolvasztanák a szolnoki megyei intézménybe.
Győr-Moson-Sopron megyében a megyei kórházba integrálnák a csornai, a mosonmagyaróvári intézményeket, az utóbbiban alapos profiltisztítást is javasolnak. Sopronban 35 ágy szűnhet meg végleg.
A celldömölki szülészet és a körmendi sebészet kapacitása is csökkenne.
A keszthelyi kórházat is beolvasztanák a Zala megyei intézménybe. Nagykanizsán csökkenhet a sebészeti, a traumatológiai és a szülészeti ágyak száma.
A Dél-Alföldi térségben csak Szentesen és Hódmezővásárhelyen maradna szülészet. Ebben a régióban tovább csökkentenék a gyermekágyak számát.
