Nagyot drágult a disznóhús és a párizsi ára

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Gazdaság

2,4 százalék volt az infláció, az élelmiszerárak kilőttek.

Az élelmiszerek ára 8,7%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 28,9, a párizsi, kolbászé 22,3 százalékkal lett magasabb 2019. áprilishoz viszonyítva - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal pénteki inflációs gyorstájékoztatójában.

Az átlagos infláció 2,4 százalékos volt a 2019. április és a 2020. április közti időszakban. A KSH kiemeli, főleg az élelmiszerárak ára nőtt 12 hónap alatt:

  • az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1,
  • a cukoré 14,1,
  • a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5%-kal lett magasabb.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2, ezen belül a dohányáruké 11,1%-kal emelkedett.
  • A szolgáltatásokért 3,0%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a szerencsejátékok ára 7,8,
  • a lakbér pedig 5,6%-kal nőtt.

Az, hogy csak ennyit lett az infláció annak köszönhető, hogy közben az üzemanyagok ára 22,7%-kal csökkent.

Egyébként a koronavírus is szerepet játszott abban a KSH szerint, hogy márciusról áprilisra tovább növekedett az élelmiszerek ára. A gyorstájékoztató szövege szerint: "az ilyenkor megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,4%-kal".

false

 

Fotó: MTVA/Nagy Zoltán

 

Mindent összevetve viszont egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal mérséklődtek. Ám ez nem a gazdasági törvényszerűségek, hanem a járvány miatt következett be:

  • a szolgáltatások ára 0,2%-kal csökkent,
  • ezen belül – az ingyenessé tett közterületi parkolás hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 22,5, a lakbér pedig 2,4%-kal mérséklődött.
  • A járműüzemanyagok ára a jelentősen visszaeső olajárak hatására 16,4%-kal kisebb lett, így ez az egy termékkör önmagában 1,1 százalékponttal járult hozzá a fogyasztóiár-index egyhavi csökkenéséhez.

Figyelmébe ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.