Egy szerda éjjel megjelent határozat szerint Magyarország bizonyos szabályok szerint megnyitja a határait a szomszédos országokból érkező mezőgazdasági dolgozók előtt. A munkások csak bizonyos határátkelőket használhatnak, csoportosan jöhetnek be, az itthoni munkaadójuknak pedig 48 órával a bejövetel előtt értesítenie kell azt a határátkelőt, ahol belépnek az országba. A határátlépés után két hétig csoportos karantént is kell biztosítani nekik, de ez idő alatt már dolgozhatnak is.
Hogy miért fontos ez, arról részletesen olvashatnak az e heti Magyar Narancsban: Magyarországon is egyre súlyosabb ugyanis a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, és bár a környező országokból érkező idénymunkások száma az elmúlt évtizedekben több okból is lecsökkent, még így is van néhány olyan ágazat, amelyekben létfontosságú a jelenlétük.
Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó, az Antall-kormány agrárállamtitkára lapunknak elmondta, Magyarországon májustól októberig általában 30–50 ezer vendégmunkás dolgozik, nagy részük Kárpátaljáról, Ukrajnából, Erdélyből, kisebb részük Szerbiából érkezik.
Apáti Ferenc, a FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének elmondása szerint a spárga mellett a paprika, a konzervuborka területén is gondot okozhat a külföldi munkaerő kiesése, főleg az ország keleti régiójában, az Alföldön.
„A spárgaszezon teljesen rájuk van alapozva, most helyiekkel próbáljuk megoldani a szedést, de csak úgy-ahogy sikerül” – mondta a Narancsnak egy Csongrád megyei spárgatermesztő. Általában három-négy romániai idénymunkást alkalmaz, most eddig olyanokkal próbálta pótolni a kiesésüket, akik helyben elvesztették a munkájukat. Ez azonban csak félig-meddig vált be, a teljes területen nem is fogják tudni leszedni a termést.
„Munkaerő nincs, se román, se magyar – mondta egy másik, szintén Csongrád megyei gazdálkodó –, a románok nem tudnak bejönni, a magyarok meg nem akarnak lehajolni. Most a családból, aki el tud jönni, azzal leszedjük, amennyit sikerül, de utána lehet, hogy inkább hagyjuk is ezt a dolgot, kiszállunk a spárgatermesztésből.”
„Ez a munka főleg kitartást igényel – mutatott rá az egyik Csongrád megyei spárgatermesztő –, abból viszont hiány van. Egy fitneszteremből jelentkezett például valaki dolgozni, de már ide sem ért. Nem tudom, kikre gondolt a miniszter, akikből pótolni lehet a munkásokat.” Mint megjegyezte, a vendégmunkások bejövetelét segítő egyéb intézkedésekben sem nagyon hisz. „Április–május a spárgaszezon. Mire abból lesz valami, addigra vége a szezonnak.” Raskó lapunknak kifejtette, szerinte a jelenlegi helyzetre a megoldás gyakorlatilag a feketemunka legalizálása lenne is.
Részleteket a gazdálkodók és a napszámosok helyzetéről, a nyugat-európai megoldási mintákról a friss Magyar Narancsban olvashatnak! A lapra itt tudnak előfizetni:
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
