Helyi vállalkozások támogatására tervezték, ám néhány évvel megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – létrehozott városi tőkealapok, tudta meg a 24.hu.
Az MFB Csoporthoz tartozó MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. hat megyeszékhelyen – Debrecenben, Székesfehérváron, Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen – indította el az alapokat, 3–10 milliárd forintos keretösszeggel. Továbbá megalapították a Vidékfejlesztési Tőkealapot, amely agrárvállalkozások számára kínált pénzügyi segítséget.
Mit a lap írja, az állami forrású városi alapok összesen 29 milliárd forint keretösszeggel indultak, és a polgármesterek és országgyűlési képviselők egymás után jelentették be a támogatás hírét a városukban. Kósa Lajos lelkesedése volt a legnagyobb, a fideszes politikus 2019-ben Debrecenben azt is beharangozta, hogy kezdeményezik a tőkealapok rendszerének kiterjesztését a megyei jogú városokra. Erre azonban nem került sor, sőt – mint utóbb kiderült – a létrejött városi alapoknak sem sikerült széles körben támogatni a helyi vállalkozásokat.
Kiderült az is, hogy az alapokat hosszú távra tervezték: jellemzően 12 év futamidővel, 7 éves befektetési periódussal, míg az átlagos befektetési méret a tervek szerint 100 és 500 millió forint között volt. A szabályok szerint az alapból bármely iparági szektorból, kizárólag magyarországi székhelyű vállalkozások országhatáron belül megvalósított projektjei voltak finanszírozva.
Bár a programot korábban nagy hírverés övezte, arról nem jelentek meg híradások, hogy a városi tőkealapokat nagyjából három év működés után megszüntették.
Mind ez úgy derült ki, hogy a 24.hu január elején beszámolt egy szövevényes balatoni telekügyletről, amelynek eredményeként az egykori zánkai MÁV-üdülő két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került. A pénzalapok egyike mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant föl. A másik pedig a miniszter felügyelte MFB Csoport által 32 milliárd forint közpénzzel kitömött magántőkealap.
Az utóbbi, vagyis a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap úgy jött létre, hogy a hat városi tőkealapot és a Vidékfejlesztési Tőkealapot összevonták. A történtekről mindössze az alap kezelője adott ki közleményt.
Mivel a városi tőkealapokat az MFB Invest hozta létre, a lap megkereste az állami társaságot a történtek részleteiről érdeklődve, kiváltképp arról, miért volt szükséges az alapok összevonása, így a program megszüntetése. Az MFB Invest erre nem adott érdemi választ. Közölték, hogy
az alapok összevonása tekintetében feltett kérdések „nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányulnak.”
Azt viszont elárulták, hogy a magántőkealapba 32 milliárd forint közpénzt helyeztek el, és a tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek, ideiglenes befektetési jegyek kizárólagos tulajdonosa az MFB Invest Zrt.
Figyelemre méltó körülmény, hogy a 32 milliárdból feltőkésített magántőkealapot nem az MFB saját alapkezelője vagy valamely más állami társaság kezeli, hanem egy magáncégre bízták a feladatot: a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re.
Ezt a társaságot Juhász Sándor vezeti, aki több olyan cégben tisztségviselő volt korábban, mely Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségében áll vagy állt. A cégben igazgatósági tag Petti Csaba, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező üzletemberről a Válasz Online írta meg, hogy üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Pettié az Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot irányítja, ami mellett az állami Eximbank 10 milliárd forinttal köteleződött el. Továbbá az igazgatóság tagja Tamási László, aki a kormányfő barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségében álló cégeket vezet.
Ez a menedzsment határozza meg a jövőben 32 milliárd forint állami pénz sorsát. Azonban az, hogy ez konkrétan miként történik majd, a jelek szerint nem nyilvános.
Miközben a városi tőkealapok indulása és a támogatások várható kiosztása nagy figyelmet kapott az érintett városokban, az alapok megszüntetését nem verték nagy dobra. Arról sem jelentek meg cikkek a helyi újságokban, hogy
a hat városból négyben – Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen – egyetlen vállalkozást sem támogattak a városi tőkealapok.
Ez a 24.hu közérdekű adatigényléséből derült ki, ahogy az is, hogy csupán Debrecenben és Székesfehérváron osztottak ki támogatást, összesen 1,62 milliárd forint értékben.
