Újabb írásban kritizálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a nemzetgazdasági/pénzügyminisztérium működését a kormánypárti Magyar Nemzetben, ahol már korábbi írásaiban is kritikusabb hangot ütött meg.
Mint ismert, Matolcsy 2010 és 2013 között vezette a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mostani "Elérhettük volna az 1936-os fejlettségi csúcsot?" című írásában pedig az utána következő éra "elmaradt eredményeit" próbálja összegezni.
Matolcsy arról ír, hogy a miniszterelnök és a kormány az ő minisztersége után bár racionális döntéseket hozott a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról,
"azonban a döntő pillanatokban nem a legjobb döntést, inkább a könnyebb ellenállást választották".
"Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést" – írja a leváltásáról, de ennek szerinte az volt az ára, hogy "összecsúszott a gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek, amiből mindig a rövid távú érdek kerül(t) ki győztesen".
Mindenesetre több dolgot is megemlít, amit szerinte a Varga-féle minisztérium elszalasztott:
- Uniós fejlesztési pénzek felzárkózást célzó felhasználása – Matolcsy erről azt írja, hogy míg az első (még az első Orbán-kormány idején, 2001-ben indított) Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010–2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány, pedig legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük, abba azonban nem megy bele, hogy ez miért alakult így.
- Kiszámítható és eredményes lakáspolitika – Szerinte 2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, de átlagosan csak 20 ezer épült.
- Versenyképességi fordulat elindítása az évtized közepén – Matolcsy szerint a minisztersége idején elindított Széll Kálmán-tervek és a reformpolitikája folytatásával "valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig".
- Gyors digitális átmenet ment volna végbe
- Adatreform és az állami beruházások hatékonysági többlete
- A makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna a gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása – "Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna, ami a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben, a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg" – írja Matolcsy, vagyis magyarul szerinte hiba volt a nemzetgazdasági tervezést és a pénzügyminisztériumi feladatokat egybefogni Varga alatt, mert a pénzügyi tárcának mások az érdekei, mint a "gazdaságpolitikai centrumnak".
Összességében szerinte az ő vezetése alatt igenis el lehetett volna érni, sőt, meg is lehetett volna haladni az 1936-os fejlettségi szintet.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
