Matolcsy megint kritizál: "A döntő pillanatokban inkább a könnyebb ellenállást választották"

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 23.

Gazdaság

A jegybankelnök arról írt, hogy az uniós pénzeket sem használták fel elég hatékonyan, és ha ő lenne a miniszter, minden jobb lenne. 

Újabb írásban kritizálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a nemzetgazdasági/pénzügyminisztérium működését a kormánypárti Magyar Nemzetben, ahol már korábbi írásaiban is kritikusabb hangot ütött meg.

Mint ismert, Matolcsy 2010 és 2013 között vezette a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mostani "Elérhettük volna az 1936-os fejlettségi csúcsot?" című írásában pedig az utána következő éra "elmaradt eredményeit" próbálja összegezni. 

Matolcsy arról ír, hogy a miniszterelnök és a kormány az ő minisztersége után bár racionális döntéseket hozott a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról,

"azonban a döntő pillanatokban nem a legjobb döntést, inkább a könnyebb ellenállást választották".

"Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést" – írja a leváltásáról, de ennek szerinte az volt az ára, hogy "összecsúszott a gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek, amiből mindig a rövid távú érdek kerül(t) ki győztesen". 

Mindenesetre több dolgot is megemlít, amit szerinte a Varga-féle minisztérium elszalasztott: 

  • Uniós fejlesztési pénzek felzárkózást célzó felhasználása – Matolcsy erről azt írja, hogy míg az első (még az első Orbán-kormány idején, 2001-ben indított) Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010–2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány, pedig legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük, abba azonban nem megy bele, hogy ez miért alakult így. 
  • Kiszámítható és eredményes lakáspolitika – Szerinte 2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, de átlagosan csak 20 ezer épült.
  • Versenyképességi fordulat elindítása az évtized közepén – Matolcsy szerint a minisztersége idején elindított Széll Kálmán-tervek és a reformpolitikája folytatásával "valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig".
  • Gyors digitális átmenet ment volna végbe
  • Adatreform és az állami beruházások hatékonysági többlete
  • A makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna a gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása – "Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna, ami a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben, a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg" – írja Matolcsy, vagyis magyarul szerinte hiba volt a nemzetgazdasági tervezést és a pénzügyminisztériumi feladatokat egybefogni Varga alatt, mert a pénzügyi tárcának mások az érdekei, mint a "gazdaságpolitikai centrumnak". 

Összességében szerinte az ő vezetése alatt igenis el lehetett volna érni, sőt, meg is lehetett volna haladni az 1936-os fejlettségi szintet. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.