Mégis visszatérne a kormány a Norvég Alap forrásaihoz

  • narancs.hu
  • 2024. december 6.

Gazdaság

Hirtelen elkezdett hiányozni az a 75 milliárd forint, amit elbukott a kormány a civilellenes keménykedéssel 2021-ben.

A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – írta meg a Szabad Európa pénteki cikkében. A lap információi szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.

Ahogy arról 2021-ben beszámoltunk, miután a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni az összeg civileknek járó részének felhasználásáról, a norvég külügy egyértelművé tette: az ő értelmezésükben ez azt jelenti, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.

 „Négymilliárd forint – ennyit szánt Norvégia a Norvég Alap 77 milliárdos keretéből a kormánytól független (tehát valódi) civil szervezetek támogatására Magyarországon. A maradék 73 milliárdot a kormány használhatta volna fel olyan célokra, mint a kisvállalkozások támogatása, a romák felzárkóztatása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem. Orbán Viktor azonban nem fogadta el, hogy a Magyarországnak járó pénzek akár egy töredékét is kiengedje az ellenőrzése alól, így végül elbuktuk a teljes összeget” – írtuk akkor.

Ahogy most a Szabad Európa írja: a Norvég Alap azt a pénzt jelenti, amit a három említett tagállam fizet azért, hogy – bár nem tagjai az Európai Uniónak – szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. A költségvetését ugyanúgy hétéves ciklusokra tervezik, mint az uniós büdzsét, csakhogy miután a magyar kormány éles vitába bonyolódott a norvéggel a 2014–2021-es alap civil forrásainak elosztásáról, nemcsak ezekről volt kénytelen lemondani, de a 2021–2028-as költségvetésről sem sikerült megállapodni.

A Szabad Európa norvég forrásból megtudta, Lengyelországgal már zajlanak, és várhatóan tavaszra be is fejeződnek a tárgyalások. Az év első felében Lengyelország hozzájuthat összesen nagyságrendileg 740 millió euróhoz – ennyi volt a 2014–2021-es ciklusban rá eső rész –, és várhatóan hasonló összegből gazdálkodhatnak a 2021–2028-asban is. A lap hozzáteszi: Magyarországgal még nem kezdődtek meg a formális tárgyalások, de az előkészítésük már zajlik – ezt magyar és norvég források is megerősítették. A szabad Európa úgy tudja, még év vége előtt megtörténhet az első hivatalos tárgyalási forduló, norvég részről pedig úgy számolnak, hogy nyárig aláírhatják a megegyezést.

„Mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához” – fogalmazott a lap norvég forrása.

A lap emlékeztet: korábban a Norvég Alapból érkező civil pénzeket az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium lett volna hivatott elosztani, de a szervezet 2014-ben a kormány civilekkel szemben indított hadjáratának központi szereplője lett. Az Ökotárs ellen rendőrségi, majd NAV-vizsgálat indult (egyik sem talált semmi szabályelleneset), az akkori kormánypárti sajtó pedig komoly kampányt indított a civil szervezetek ellen.

Móra Veronika, az Ökotárs vezetője a Szabad Európa megkeresésére elmondta, a magyar-norvég tárgyalások hírét nem tudja kommentálni, azt pedig még nem döntötték el, hogy a civil pénzek kezelésére pályáznak-e.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.