A szerk.

Szeressük Norvégiát!

A szerk.

Négymilliárd forint – ennyit szánt Norvégia a Norvég Alap 77 milliárdos keretéből a kormánytól független (tehát valódi) civil szervezetek támogatására Magyarországon. A maradék 73 milliárdot a kormány használhatta volna fel olyan célokra, mint a kisvállalkozások támogatása, a romák felzárkóztatása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem.

Orbán Viktor azonban nem fogadta el, hogy a Magyarországnak járó pénzek akár egy töredékét is kiengedje az ellenőrzése alól, így végül elbuktuk a teljes összeget. Már július végén kiderült, hogy a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni az összeg civileknek járó részének felhasználásáról, a múlt héten aztán a norvég külügy egyértelművé tette: az ő értelmezésükben ez azt jelenti, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.

A norvégok a magyar kormánnyal eleve jóval később írták alá az együttműködés kereteit lefektető megállapodást, mint az alap másik 14 kedvezményezett országával. A decemberi megállapodás rögzítette, hogy a civil alapkezelő kiválasztására a korábbi gyakorlatnak megfelelően a norvég kormány által megbízott brüsszeli iroda ír ki pályázatot, az iroda rangsorolja a pályázókat, a végső döntést pedig a norvég és a magyar kormány delegáltjai­ból álló vegyes bizottság hozza meg konszenzussal. Ez a konszenzus nem jött létre, mert a magyar fél nem volt hajlandó támogatni az első helyre rangsorolt pályázót. Bár a két kormány abban állapodott meg, hogy a pályázók névsorát nem hozzák nyilvánosságra, a Miniszterelnökség egyértelművé tette, hogy a rangsort vezető pályázat egy olyan négytagú konzorciumé volt, amelynek ezúttal csak egyik résztvevője – nem vezetője – volt az Ökotárs Alapítvány (a 2009–2014-es ciklusban az Ökotárs egy szintén négytagú konzorcium vezetőjeként pályázott és nyert). E konzorcium megbízásától a magyar kormány még így is elzárkózott, miközben támogatta volna a Kövér László által elnökölt Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Mészáros Lőrinc volt feleségét is soraiban tudó Nő a Siker Alapítvány vagy a Magyar Vöröskereszt pályázatát. Velük viszont a norvégok nem akartak együtt dolgozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.