A szerk.

Szeressük Norvégiát!

A szerk.

Négymilliárd forint – ennyit szánt Norvégia a Norvég Alap 77 milliárdos keretéből a kormánytól független (tehát valódi) civil szervezetek támogatására Magyarországon. A maradék 73 milliárdot a kormány használhatta volna fel olyan célokra, mint a kisvállalkozások támogatása, a romák felzárkóztatása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem.

Orbán Viktor azonban nem fogadta el, hogy a Magyarországnak járó pénzek akár egy töredékét is kiengedje az ellenőrzése alól, így végül elbuktuk a teljes összeget. Már július végén kiderült, hogy a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni az összeg civileknek járó részének felhasználásáról, a múlt héten aztán a norvég külügy egyértelművé tette: az ő értelmezésükben ez azt jelenti, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.

A norvégok a magyar kormánnyal eleve jóval később írták alá az együttműködés kereteit lefektető megállapodást, mint az alap másik 14 kedvezményezett országával. A decemberi megállapodás rögzítette, hogy a civil alapkezelő kiválasztására a korábbi gyakorlatnak megfelelően a norvég kormány által megbízott brüsszeli iroda ír ki pályázatot, az iroda rangsorolja a pályázókat, a végső döntést pedig a norvég és a magyar kormány delegáltjai­ból álló vegyes bizottság hozza meg konszenzussal. Ez a konszenzus nem jött létre, mert a magyar fél nem volt hajlandó támogatni az első helyre rangsorolt pályázót. Bár a két kormány abban állapodott meg, hogy a pályázók névsorát nem hozzák nyilvánosságra, a Miniszterelnökség egyértelművé tette, hogy a rangsort vezető pályázat egy olyan négytagú konzorciumé volt, amelynek ezúttal csak egyik résztvevője – nem vezetője – volt az Ökotárs Alapítvány (a 2009–2014-es ciklusban az Ökotárs egy szintén négytagú konzorcium vezetőjeként pályázott és nyert). E konzorcium megbízásától a magyar kormány még így is elzárkózott, miközben támogatta volna a Kövér László által elnökölt Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Mészáros Lőrinc volt feleségét is soraiban tudó Nő a Siker Alapítvány vagy a Magyar Vöröskereszt pályázatát. Velük viszont a norvégok nem akartak együtt dolgozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.