A szerk.

Szeressük Norvégiát!

A szerk.

Négymilliárd forint – ennyit szánt Norvégia a Norvég Alap 77 milliárdos keretéből a kormánytól független (tehát valódi) civil szervezetek támogatására Magyarországon. A maradék 73 milliárdot a kormány használhatta volna fel olyan célokra, mint a kisvállalkozások támogatása, a romák felzárkóztatása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem.

Orbán Viktor azonban nem fogadta el, hogy a Magyarországnak járó pénzek akár egy töredékét is kiengedje az ellenőrzése alól, így végül elbuktuk a teljes összeget. Már július végén kiderült, hogy a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni az összeg civileknek járó részének felhasználásáról, a múlt héten aztán a norvég külügy egyértelművé tette: az ő értelmezésükben ez azt jelenti, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.

A norvégok a magyar kormánnyal eleve jóval később írták alá az együttműködés kereteit lefektető megállapodást, mint az alap másik 14 kedvezményezett országával. A decemberi megállapodás rögzítette, hogy a civil alapkezelő kiválasztására a korábbi gyakorlatnak megfelelően a norvég kormány által megbízott brüsszeli iroda ír ki pályázatot, az iroda rangsorolja a pályázókat, a végső döntést pedig a norvég és a magyar kormány delegáltjai­ból álló vegyes bizottság hozza meg konszenzussal. Ez a konszenzus nem jött létre, mert a magyar fél nem volt hajlandó támogatni az első helyre rangsorolt pályázót. Bár a két kormány abban állapodott meg, hogy a pályázók névsorát nem hozzák nyilvánosságra, a Miniszterelnökség egyértelművé tette, hogy a rangsort vezető pályázat egy olyan négytagú konzorciumé volt, amelynek ezúttal csak egyik résztvevője – nem vezetője – volt az Ökotárs Alapítvány (a 2009–2014-es ciklusban az Ökotárs egy szintén négytagú konzorcium vezetőjeként pályázott és nyert). E konzorcium megbízásától a magyar kormány még így is elzárkózott, miközben támogatta volna a Kövér László által elnökölt Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Mészáros Lőrinc volt feleségét is soraiban tudó Nő a Siker Alapítvány vagy a Magyar Vöröskereszt pályázatát. Velük viszont a norvégok nem akartak együtt dolgozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”