A szerk.

Szeressük Norvégiát!

A szerk.

Négymilliárd forint – ennyit szánt Norvégia a Norvég Alap 77 milliárdos keretéből a kormánytól független (tehát valódi) civil szervezetek támogatására Magyarországon. A maradék 73 milliárdot a kormány használhatta volna fel olyan célokra, mint a kisvállalkozások támogatása, a romák felzárkóztatása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem.

Orbán Viktor azonban nem fogadta el, hogy a Magyarországnak járó pénzek akár egy töredékét is kiengedje az ellenőrzése alól, így végül elbuktuk a teljes összeget. Már július végén kiderült, hogy a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni az összeg civileknek járó részének felhasználásáról, a múlt héten aztán a norvég külügy egyértelművé tette: az ő értelmezésükben ez azt jelenti, hogy „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.

A norvégok a magyar kormánnyal eleve jóval később írták alá az együttműködés kereteit lefektető megállapodást, mint az alap másik 14 kedvezményezett országával. A decemberi megállapodás rögzítette, hogy a civil alapkezelő kiválasztására a korábbi gyakorlatnak megfelelően a norvég kormány által megbízott brüsszeli iroda ír ki pályázatot, az iroda rangsorolja a pályázókat, a végső döntést pedig a norvég és a magyar kormány delegáltjai­ból álló vegyes bizottság hozza meg konszenzussal. Ez a konszenzus nem jött létre, mert a magyar fél nem volt hajlandó támogatni az első helyre rangsorolt pályázót. Bár a két kormány abban állapodott meg, hogy a pályázók névsorát nem hozzák nyilvánosságra, a Miniszterelnökség egyértelművé tette, hogy a rangsort vezető pályázat egy olyan négytagú konzorciumé volt, amelynek ezúttal csak egyik résztvevője – nem vezetője – volt az Ökotárs Alapítvány (a 2009–2014-es ciklusban az Ökotárs egy szintén négytagú konzorcium vezetőjeként pályázott és nyert). E konzorcium megbízásától a magyar kormány még így is elzárkózott, miközben támogatta volna a Kövér László által elnökölt Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Mészáros Lőrinc volt feleségét is soraiban tudó Nő a Siker Alapítvány vagy a Magyar Vöröskereszt pályázatát. Velük viszont a norvégok nem akartak együtt dolgozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.