Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt nyilatkozta az economix.hu-nak, hogy a szakszervezet arra tett javaslatot, hogy
leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot az úgynevezett bértarifa rendszer váltsa fel
, vagyis ágazatonként állapodjanak meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról. Az ágazati érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben.
Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint. A két minimálbér közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum. Így a most magasabb bérminimumért dolgozó mintegy egymillió munkavállaló sem kerülne hátrányba – fejtette ki Palkovics Imre.
A gazdasági lap szerint jelentős reálkereset-emelkedéssel járna a minimálbér felzárkóztatása a garantált bérminimum összegéhez. Noha az idei bérmegállapodás egyelőre csak a 2024-es legkisebb kereseteket tartalmazza, a minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 10 százalékos emelése a középtávú előrejelzések alapján irányadó lehet 2025-ben és 2026-ban is.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa kiemelte, a 2016-ban megkötött, 2022-ig szóló hatéves bérmegállapodáshoz hasonló, jelentős reálbér-emelkedést hozna, ha a felek a 2024-ben tervezettel megegyező emelést hajtják végre 2025-ben és 2026-ban is. Továbbá emlékeztetett, a 2017-2022 közti minimálbér megállapodás időszakában a minimálbér reálértéke átlagosan évente 5 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum pedig 7,1 százalékkal.
