Mérséklődtek a fővárosi albérletárak, de az átlag bérleti díj még így is 230 ezer forint

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 28.

Gazdaság

Van olyan kerület, ahol átlagosan havi 320 ezer forintért kínálják a lakásokat.

Júliusban havi összevetésben országosan és a fővárosban egyaránt 1,9 százalékkal nőttek a bérleti díjak, míg tavaly júliushoz képest az országos lakbérek 13, a budapestiek pedig 14 százalékkal emelkedtek – közölte Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője. 

Balogh László elemzését többek között a Telex szemlézte, ebből kiderül, hogy az egyre szélesebb kínálat miatt torpant meg a drágulás a fővárosban: az átlagos bérleti díjak már csak 230 ezer forintot tettek ki augusztus végén, szemben az egy hónappal korábbi 240 ezer forinttal. 

A legolcsóbb városrész a XXI. kerület, ahol 160 ezer forint volt az átlagos lakbér augusztus végén, míg legdrágábban, átlagosan 320 ezer forintért az V. kerületi lakásokat kínálják.

A megyeszékhelyeken az összesített átlagos bérleti díj 140 ezer forint volt, ami minimális növekedést jelent az egy hónappal korábbi 136 ezer forinttal szemben. Debrecen, Veszprém és Győr számít a legdrágábbnak, ezekben a városokban 160-180 ezer forint az átlagos bérleti díj. A legolcsóbbak között van Miskolc, Salgótarján és Békéscsaba, utóbbi megyeszékhelyeket 100 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemzi.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.