A veszélyhelyzet kihirdetése körüli napokban szembetűnő volt, hogy több termékhez is nehezen lehetett csak hozzájutni, az üres polcok látványától pedig mindenkiben felmerült a kérdés – meddig lesz még elég élelmiszer?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi közlése szerint az ország „önellátottsága mintegy 120 százalékos az alapvető élelmiszerekből”, vagyis bőven elég lenne a hazai igények kielégítésére az, amit itthon megtermelnek.
„Szerencsére az élelmiszerpiacon a termékek döntő többsége, 80 százaléka hazai eredetű” – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, de hozzáteszi, ennek ellenére előfordul, hogy a gyártó külföldi csomagolóanyagot használ, vagy hogy az alapanyag egy része, esetleg bizonyos adalékok külföldről érkeznek, ezek szállítása is akadozhat, ilyenkor kialakulhat választékhiány. Elmondása szerint az üres polcok látványa is annak volt köszönhető, hogy a vásárlói rohamok után időbe telt pótolni a készleteket a boltokban.
| ||
„Esetenként előfordul torlódás egy-egy határszakaszon, hogy egy-egy külföldi gyártónál van valamilyen alapanyaghiány, illetve hogy egyes termékek exportját betiltja egy-egy ország, ilyenkor akadozhat a szállítás, vagy lehet átmeneti hiány. Ezt ilyenkor a gyártók és a kereskedők megpróbálják máshonnan pótolni, de ennek van egy időigénye” – teszi hozzá.
A határok lezárása és az import akadozása miatt ugyanakkor többen is úgy vélik, hogy a koronavírus-válság a magyar élelmiszeripari termékek hazai piacát is megerősítheti, Vámos szerint a magyar áruházaknak is az a józan piaci érdekük, hogy ahol lehet, magyar termékeket vegyenek, ráadásul a szállodaipar és a vendéglátóipar kiesésével meg is nőtt a magyar élelmiszerek kínálata a boltok felé.
A magyar élelmiszeripar termelése ugyanis elvileg folyamatos, a NAK a hazai élelmiszeripar helyzetéről készített április eleji helyzetfelmérésében viszont arra jutott, hogy a járvány nem annyira az ellátásban okozott gondokat, mint inkább egyes élelmiszeripari termékek értékesítésében:
- egyrészt megváltoztak a fogyasztói szokások,
- másrészt a vendéglátóipar már nem veszi fel a korábbi mennyiséget,
- harmadrészt beszűkültek az exportpiacok is.
A legnagyobb bajba így azok az élelmiszeripari ágazatok kerülhetnek, amelyek exportra és a vendéglátásba termeltek, illetve amelyeket a vásárlók nem alapélelmiszernek tekintenek. Ilyen például a jelentés szerint a 96 százalékban olasz exportra termelő nyúlágazat, az éttermeket kiszolgáló vadhúspiac, és a halászat is, amely részben exportra, részben a vendéglátásba termel, illetve frissen szokták venni.
További részletek az élelmiszeripar helyzetéről és az élelmiszer-ellátottság kérdéseiről a friss Magyar Narancsban olvashatók, amelyre itt lehet előfizetni!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
