Mire képes járvány idején a magyar élelmiszeripar?

Gazdaság

Üres polcok, élesztőhiány, többhetes várólista a házhoz szállításra - mennyire biztosított az élelmiszerellátás?

A veszélyhelyzet kihirdetése körüli napokban szembetűnő volt, hogy több termékhez is nehezen lehetett csak hozzájutni, az üres polcok látványától pedig mindenkiben felmerült a kérdés – meddig lesz még elég élelmiszer?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi közlése szerint az ország „önellátottsága mintegy 120 százalékos az alapvető élelmiszerekből”, vagyis bőven elég lenne a hazai igények kielégítésére az, amit itthon megtermelnek.

„Szerencsére az élelmiszerpiacon a termékek döntő többsége, 80 százaléka hazai eredetű” – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, de hozzáteszi, ennek ellenére előfordul, hogy a gyártó külföldi csomagolóanyagot használ, vagy hogy az alapanyag egy része, esetleg bizonyos adalékok külföldről érkeznek, ezek szállítása is akadozhat, ilyenkor kialakulhat választékhiány. Elmondása szerint az üres polcok látványa is annak volt köszönhető, hogy a vásárlói rohamok után időbe telt pótolni a készleteket a boltokban.

false

 

„Esetenként előfordul torlódás egy-egy határszakaszon, hogy egy-egy külföldi gyártónál van valamilyen alapanyaghiány, illetve hogy egyes termékek exportját betiltja egy-egy ország, ilyenkor akadozhat a szállítás, vagy lehet átmeneti hiány. Ezt ilyenkor a gyártók és a kereskedők megpróbálják máshonnan pótolni, de ennek van egy időigénye” – teszi hozzá.

A határok lezárása és az import akadozása miatt ugyanakkor többen is úgy vélik, hogy a koronavírus-válság a magyar élelmiszeripari termékek hazai piacát is megerősítheti, Vámos szerint a magyar áruházaknak is az a józan piaci érdekük, hogy ahol lehet, magyar termékeket vegyenek, ráadásul a szállodaipar és a vendéglátóipar kiesésével meg is nőtt a magyar élelmiszerek kínálata a boltok felé.

A magyar élelmiszeripar termelése ugyanis elvileg folyamatos, a NAK a hazai élelmiszeripar helyzetéről készített április eleji helyzetfelmérésében viszont arra jutott, hogy a járvány nem annyira az ellátásban okozott gondokat, mint inkább egyes élelmiszeripari termékek értékesítésében:

  • egyrészt megváltoztak a fogyasztói szokások,
  • másrészt a vendéglátóipar már nem veszi fel a korábbi mennyiséget,
  • harmadrészt beszűkültek az exportpiacok is.

A legnagyobb bajba így azok az élelmiszeripari ágazatok kerülhetnek, amelyek exportra és a vendéglátásba termeltek, illetve amelyeket a vásárlók nem alapélelmiszernek tekintenek. Ilyen például a jelentés szerint a 96 százalékban olasz exportra termelő nyúlágazat, az éttermeket kiszolgáló vadhúspiac, és a halászat is, amely részben exportra, részben a vendéglátásba termel, illetve frissen szokták venni.

További részletek az élelmiszeripar helyzetéről és az élelmiszer-ellátottság kérdéseiről a friss Magyar Narancsban olvashatók, amelyre itt lehet előfizetni!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.