Mire képes járvány idején a magyar élelmiszeripar?

Gazdaság

Üres polcok, élesztőhiány, többhetes várólista a házhoz szállításra - mennyire biztosított az élelmiszerellátás?

A veszélyhelyzet kihirdetése körüli napokban szembetűnő volt, hogy több termékhez is nehezen lehetett csak hozzájutni, az üres polcok látványától pedig mindenkiben felmerült a kérdés – meddig lesz még elég élelmiszer?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi közlése szerint az ország „önellátottsága mintegy 120 százalékos az alapvető élelmiszerekből”, vagyis bőven elég lenne a hazai igények kielégítésére az, amit itthon megtermelnek.

„Szerencsére az élelmiszerpiacon a termékek döntő többsége, 80 százaléka hazai eredetű” – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, de hozzáteszi, ennek ellenére előfordul, hogy a gyártó külföldi csomagolóanyagot használ, vagy hogy az alapanyag egy része, esetleg bizonyos adalékok külföldről érkeznek, ezek szállítása is akadozhat, ilyenkor kialakulhat választékhiány. Elmondása szerint az üres polcok látványa is annak volt köszönhető, hogy a vásárlói rohamok után időbe telt pótolni a készleteket a boltokban.

false

 

„Esetenként előfordul torlódás egy-egy határszakaszon, hogy egy-egy külföldi gyártónál van valamilyen alapanyaghiány, illetve hogy egyes termékek exportját betiltja egy-egy ország, ilyenkor akadozhat a szállítás, vagy lehet átmeneti hiány. Ezt ilyenkor a gyártók és a kereskedők megpróbálják máshonnan pótolni, de ennek van egy időigénye” – teszi hozzá.

A határok lezárása és az import akadozása miatt ugyanakkor többen is úgy vélik, hogy a koronavírus-válság a magyar élelmiszeripari termékek hazai piacát is megerősítheti, Vámos szerint a magyar áruházaknak is az a józan piaci érdekük, hogy ahol lehet, magyar termékeket vegyenek, ráadásul a szállodaipar és a vendéglátóipar kiesésével meg is nőtt a magyar élelmiszerek kínálata a boltok felé.

A magyar élelmiszeripar termelése ugyanis elvileg folyamatos, a NAK a hazai élelmiszeripar helyzetéről készített április eleji helyzetfelmérésében viszont arra jutott, hogy a járvány nem annyira az ellátásban okozott gondokat, mint inkább egyes élelmiszeripari termékek értékesítésében:

  • egyrészt megváltoztak a fogyasztói szokások,
  • másrészt a vendéglátóipar már nem veszi fel a korábbi mennyiséget,
  • harmadrészt beszűkültek az exportpiacok is.

A legnagyobb bajba így azok az élelmiszeripari ágazatok kerülhetnek, amelyek exportra és a vendéglátásba termeltek, illetve amelyeket a vásárlók nem alapélelmiszernek tekintenek. Ilyen például a jelentés szerint a 96 százalékban olasz exportra termelő nyúlágazat, az éttermeket kiszolgáló vadhúspiac, és a halászat is, amely részben exportra, részben a vendéglátásba termel, illetve frissen szokták venni.

További részletek az élelmiszeripar helyzetéről és az élelmiszer-ellátottság kérdéseiről a friss Magyar Narancsban olvashatók, amelyre itt lehet előfizetni!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.