A chipsadó nem érte el célját, nem tudta csökkenteni az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagok – írja az economx egy új kutatásra hivatkozva.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett népegészségügyi termékadó (közismert nevén: chipsadó) eleinte csökkentette a fogyasztást, ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt.
Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt, magyarán az adó nem érte el a célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.
A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy az adó társadalmi károkat okozott.
„Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak”
– nyilatkozta Berezvai Zombor, a Corvinus kutatója.
