Orbán: A magyar gazdaság villamosenergia-igénye 2030-ra 50 százalékkal fog nőni

  • narancs.hu
  • 2024. május 14.

Gazdaság

Orbán egy gyáravatón arról beszélt, hogy meg kell változtatni az európai iparpolitikát, és alig várja, hogy Hernádi Zsolt legyen a magyar Jockey Ewing.  

A Mol új petrolkémiai gyárának avatásán mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök Tiszaújvárosban, ahol hosszan méltatta a céget, de a kormány iparpolitikájáról is értekezett. 

Orbán azt mondta, a Mol ugyanazt az utat járja be, mint a magyar gazdaság: régen egy lába volt, kőolajjal kereskedett, de a cég nem elégedett meg ennyivel, terjeszkedett a régióban, már van biogáz- és biodízelüzeme, foglalkozik szállítmányozással, hulladékgazdálkodással – ebben Orbán szerint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak van érdeme –, most pedig már "mint a céllövöldében, azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amit a legtöbb hurkapálca tart". Elmondta, hogy az új tiszaújvárosi gyárban poliolt fognak gyártani, ami szerinte "a műanyaggyártás svájci bicskája", mert sok mindenhez jó.   

Orbán szerint a Mol történetével párhuzamosan a magyar gazdaság is több lábra állt és diverzifikált, most a "konnektivitás magyar stratégiája" érvényesül. Mint mondta, cél csökkenteni az egyoldalú energiafüggőségeket, a Mol ezért keresi a magyar földgáz- és kőolajlelőhelyeket, hozzátette, "alig várjuk, hogy a Molra és a vezérigazgatójára úgy tekinthessünk, mint a magyar Jockey Ewingra". 

Orbán beszélt az egyoldalú energiafüggőség csökkentése kapcsán elmondta, új energiatranzitútvonalakat építenek ki, földgázt hoznak Katarból, zöld áramot Azerbajdzsánból, növelik a napenergia-kapacitásokat és új atomerőművet is építenek, ezek pedig azért kellenek, mert 

a kormány tervei szerint a magyar gazdaság villamosenergia-igénye 2030-ra 50 százalékkal meg fog nőni, 

mert a legfeljettebb iparágaka akarják Magyarországon meghonosítani.

A cél az, hogy Magyarország a keleti nyersanyagok és erőforrások, valamint a nyugati technika és know-how találkozási pontja legyen, legyenek nyugati és keleti autógyárak, a zöld energia tárolásához szükséges technológia és gyártókapacitás, űrkutatás, infotechnológiai vérkeringésbe bekapcsolódás, felépítsék a legmodernebb európai hadiipart, előrelépjenek az élelmiszeriparban, gyógyszer- és vegyiparban. 

Megjegyezte, hogy egyesek szerint nem lesz ehhez elég energia és munkaerő, de szerinte igen.  

Azt is mondta, cél, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacra, a meglévő 12 ezer külföldre szállító vagy ott működő cég mellé pedig 5000 új céget fognak létrehozni vagy megtámogatni, erre külön programot fognak hirdetni. 

Ezután arról beszélt, hogy az európai iparpolitikát meg kell változtatni, mert az nem támogatja az ipart, veszélyesnek tartja és zöldítés címen le akarja építeni. 

Végül hosszan beszélt arról, hogy a háborúban mindenki hadianyagot és lőszert gyárt, szerinte Európában vannak, akik ebbe bele akarják rángatni Magyarországot is, ezért az EP-választásra agitált, mondván az emberek "álljanak ki a béke mellett, segítsenek elzavarni a brüsszeli háborús héjákat".  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.