Orbán: A magyar gazdaság villamosenergia-igénye 2030-ra 50 százalékkal fog nőni

  • narancs.hu
  • 2024. május 14.

Gazdaság

Orbán egy gyáravatón arról beszélt, hogy meg kell változtatni az európai iparpolitikát, és alig várja, hogy Hernádi Zsolt legyen a magyar Jockey Ewing.  

A Mol új petrolkémiai gyárának avatásán mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök Tiszaújvárosban, ahol hosszan méltatta a céget, de a kormány iparpolitikájáról is értekezett. 

Orbán azt mondta, a Mol ugyanazt az utat járja be, mint a magyar gazdaság: régen egy lába volt, kőolajjal kereskedett, de a cég nem elégedett meg ennyivel, terjeszkedett a régióban, már van biogáz- és biodízelüzeme, foglalkozik szállítmányozással, hulladékgazdálkodással – ebben Orbán szerint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak van érdeme –, most pedig már "mint a céllövöldében, azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amit a legtöbb hurkapálca tart". Elmondta, hogy az új tiszaújvárosi gyárban poliolt fognak gyártani, ami szerinte "a műanyaggyártás svájci bicskája", mert sok mindenhez jó.   

Orbán szerint a Mol történetével párhuzamosan a magyar gazdaság is több lábra állt és diverzifikált, most a "konnektivitás magyar stratégiája" érvényesül. Mint mondta, cél csökkenteni az egyoldalú energiafüggőségeket, a Mol ezért keresi a magyar földgáz- és kőolajlelőhelyeket, hozzátette, "alig várjuk, hogy a Molra és a vezérigazgatójára úgy tekinthessünk, mint a magyar Jockey Ewingra". 

Orbán beszélt az egyoldalú energiafüggőség csökkentése kapcsán elmondta, új energiatranzitútvonalakat építenek ki, földgázt hoznak Katarból, zöld áramot Azerbajdzsánból, növelik a napenergia-kapacitásokat és új atomerőművet is építenek, ezek pedig azért kellenek, mert 

a kormány tervei szerint a magyar gazdaság villamosenergia-igénye 2030-ra 50 százalékkal meg fog nőni, 

mert a legfeljettebb iparágaka akarják Magyarországon meghonosítani.

A cél az, hogy Magyarország a keleti nyersanyagok és erőforrások, valamint a nyugati technika és know-how találkozási pontja legyen, legyenek nyugati és keleti autógyárak, a zöld energia tárolásához szükséges technológia és gyártókapacitás, űrkutatás, infotechnológiai vérkeringésbe bekapcsolódás, felépítsék a legmodernebb európai hadiipart, előrelépjenek az élelmiszeriparban, gyógyszer- és vegyiparban. 

Megjegyezte, hogy egyesek szerint nem lesz ehhez elég energia és munkaerő, de szerinte igen.  

Azt is mondta, cél, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacra, a meglévő 12 ezer külföldre szállító vagy ott működő cég mellé pedig 5000 új céget fognak létrehozni vagy megtámogatni, erre külön programot fognak hirdetni. 

Ezután arról beszélt, hogy az európai iparpolitikát meg kell változtatni, mert az nem támogatja az ipart, veszélyesnek tartja és zöldítés címen le akarja építeni. 

Végül hosszan beszélt arról, hogy a háborúban mindenki hadianyagot és lőszert gyárt, szerinte Európában vannak, akik ebbe bele akarják rángatni Magyarországot is, ezért az EP-választásra agitált, mondván az emberek "álljanak ki a béke mellett, segítsenek elzavarni a brüsszeli háborús héjákat".  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.