Orbán: A magyar gazdaság villamosenergia-igénye 2030-ra 50 százalékkal fog nőni

  • narancs.hu
  • 2024. május 14.

Gazdaság

Orbán egy gyáravatón arról beszélt, hogy meg kell változtatni az európai iparpolitikát, és alig várja, hogy Hernádi Zsolt legyen a magyar Jockey Ewing.  

A Mol új petrolkémiai gyárának avatásán mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök Tiszaújvárosban, ahol hosszan méltatta a céget, de a kormány iparpolitikájáról is értekezett. 

Orbán azt mondta, a Mol ugyanazt az utat járja be, mint a magyar gazdaság: régen egy lába volt, kőolajjal kereskedett, de a cég nem elégedett meg ennyivel, terjeszkedett a régióban, már van biogáz- és biodízelüzeme, foglalkozik szállítmányozással, hulladékgazdálkodással – ebben Orbán szerint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak van érdeme –, most pedig már "mint a céllövöldében, azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amit a legtöbb hurkapálca tart". Elmondta, hogy az új tiszaújvárosi gyárban poliolt fognak gyártani, ami szerinte "a műanyaggyártás svájci bicskája", mert sok mindenhez jó.   

Orbán szerint a Mol történetével párhuzamosan a magyar gazdaság is több lábra állt és diverzifikált, most a "konnektivitás magyar stratégiája" érvényesül. Mint mondta, cél csökkenteni az egyoldalú energiafüggőségeket, a Mol ezért keresi a magyar földgáz- és kőolajlelőhelyeket, hozzátette, "alig várjuk, hogy a Molra és a vezérigazgatójára úgy tekinthessünk, mint a magyar Jockey Ewingra". 

Orbán beszélt az egyoldalú energiafüggőség csökkentése kapcsán elmondta, új energiatranzitútvonalakat építenek ki, földgázt hoznak Katarból, zöld áramot Azerbajdzsánból, növelik a napenergia-kapacitásokat és új atomerőművet is építenek, ezek pedig azért kellenek, mert 

a kormány tervei szerint a magyar gazdaság villamosenergia-igénye 2030-ra 50 százalékkal meg fog nőni, 

mert a legfeljettebb iparágaka akarják Magyarországon meghonosítani.

A cél az, hogy Magyarország a keleti nyersanyagok és erőforrások, valamint a nyugati technika és know-how találkozási pontja legyen, legyenek nyugati és keleti autógyárak, a zöld energia tárolásához szükséges technológia és gyártókapacitás, űrkutatás, infotechnológiai vérkeringésbe bekapcsolódás, felépítsék a legmodernebb európai hadiipart, előrelépjenek az élelmiszeriparban, gyógyszer- és vegyiparban. 

Megjegyezte, hogy egyesek szerint nem lesz ehhez elég energia és munkaerő, de szerinte igen.  

Azt is mondta, cél, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacra, a meglévő 12 ezer külföldre szállító vagy ott működő cég mellé pedig 5000 új céget fognak létrehozni vagy megtámogatni, erre külön programot fognak hirdetni. 

Ezután arról beszélt, hogy az európai iparpolitikát meg kell változtatni, mert az nem támogatja az ipart, veszélyesnek tartja és zöldítés címen le akarja építeni. 

Végül hosszan beszélt arról, hogy a háborúban mindenki hadianyagot és lőszert gyárt, szerinte Európában vannak, akik ebbe bele akarják rángatni Magyarországot is, ezért az EP-választásra agitált, mondván az emberek "álljanak ki a béke mellett, segítsenek elzavarni a brüsszeli háborús héjákat".  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.