Orbán volt minisztere: Hasíthattunk volna, de nem tettük

  • narancs.hu
  • 2024. május 11.

Gazdaság

Nem tudtuk kihasználni a lehetőségeinket, véli Chikán Attila korábbi gazdasági miniszter. 

„Már alig-alig találni olyan mutatót, amiben ne lennénk Európa végén” – mondta Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere Veiszer Alinda műsorában, amelyet a Telex szemlézett. 

Chikán szerint a közgazdászok egy csoportja, köztük ő is, jó tíz évvel ezelőtt jelezte, hogy a gazdaságpolitika nem célravezető, lassú csúszás lesz az eredménye. A kitűzött gazdasági célok és azok a társadalmi körülmények, melyek között ezek megvalósulnak, nem felelnek meg a gazdaság tényleges követelményeinek.  

Azt mondta, hogy a gazdaság szerkezetét másképpen kellene elgondolni, máshová kellene befektetni a pénzt. Számos irányban tévedünk szerinte. Az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer teljesen a háttérben maradt az elmúlt években. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul élünk, mint tíz-húsz éve, de mások sokkal gyorsabban fejlődtek, és mi nem tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek adódtak. Volt egy relatív pénzbőség, kiegyensúlyozott nemzetközi kereskedelem.

„Ebben az időszakban lehetett volna hasítani, ha úgy tetszik. Hát mi nem tettük”

– mondta.

Az akkumulátorgyárakat említve elmondja, hogy szerinte abba az irányba tartunk, hogy monokulturális gazdaság legyünk. De nem úgy tűnik, mintha ez lenne a jövő ígéretes iránya. A növekedési rátánk nem olyan rossz, teszi hozzá, de a növekedés csak egy a mutatók közül. Ha a közgazdász versenyképességről beszél, akkor a növekedési rátával egyben szeretné látni az inflációt, az egyensúlyt és a költségvetést, „hiszen ezek egymást tartják”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.