Orbán volt minisztere: Hasíthattunk volna, de nem tettük

  • narancs.hu
  • 2024. május 11.

Gazdaság

Nem tudtuk kihasználni a lehetőségeinket, véli Chikán Attila korábbi gazdasági miniszter. 

„Már alig-alig találni olyan mutatót, amiben ne lennénk Európa végén” – mondta Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere Veiszer Alinda műsorában, amelyet a Telex szemlézett. 

Chikán szerint a közgazdászok egy csoportja, köztük ő is, jó tíz évvel ezelőtt jelezte, hogy a gazdaságpolitika nem célravezető, lassú csúszás lesz az eredménye. A kitűzött gazdasági célok és azok a társadalmi körülmények, melyek között ezek megvalósulnak, nem felelnek meg a gazdaság tényleges követelményeinek.  

Azt mondta, hogy a gazdaság szerkezetét másképpen kellene elgondolni, máshová kellene befektetni a pénzt. Számos irányban tévedünk szerinte. Az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer teljesen a háttérben maradt az elmúlt években. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul élünk, mint tíz-húsz éve, de mások sokkal gyorsabban fejlődtek, és mi nem tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek adódtak. Volt egy relatív pénzbőség, kiegyensúlyozott nemzetközi kereskedelem.

„Ebben az időszakban lehetett volna hasítani, ha úgy tetszik. Hát mi nem tettük”

– mondta.

Az akkumulátorgyárakat említve elmondja, hogy szerinte abba az irányba tartunk, hogy monokulturális gazdaság legyünk. De nem úgy tűnik, mintha ez lenne a jövő ígéretes iránya. A növekedési rátánk nem olyan rossz, teszi hozzá, de a növekedés csak egy a mutatók közül. Ha a közgazdász versenyképességről beszél, akkor a növekedési rátával egyben szeretné látni az inflációt, az egyensúlyt és a költségvetést, „hiszen ezek egymást tartják”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.