„Már alig-alig találni olyan mutatót, amiben ne lennénk Európa végén” – mondta Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere Veiszer Alinda műsorában, amelyet a Telex szemlézett.
Chikán szerint a közgazdászok egy csoportja, köztük ő is, jó tíz évvel ezelőtt jelezte, hogy a gazdaságpolitika nem célravezető, lassú csúszás lesz az eredménye. A kitűzött gazdasági célok és azok a társadalmi körülmények, melyek között ezek megvalósulnak, nem felelnek meg a gazdaság tényleges követelményeinek.
Azt mondta, hogy a gazdaság szerkezetét másképpen kellene elgondolni, máshová kellene befektetni a pénzt. Számos irányban tévedünk szerinte. Az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer teljesen a háttérben maradt az elmúlt években. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul élünk, mint tíz-húsz éve, de mások sokkal gyorsabban fejlődtek, és mi nem tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek adódtak. Volt egy relatív pénzbőség, kiegyensúlyozott nemzetközi kereskedelem.
„Ebben az időszakban lehetett volna hasítani, ha úgy tetszik. Hát mi nem tettük”
– mondta.
Az akkumulátorgyárakat említve elmondja, hogy szerinte abba az irányba tartunk, hogy monokulturális gazdaság legyünk. De nem úgy tűnik, mintha ez lenne a jövő ígéretes iránya. A növekedési rátánk nem olyan rossz, teszi hozzá, de a növekedés csak egy a mutatók közül. Ha a közgazdász versenyképességről beszél, akkor a növekedési rátával egyben szeretné látni az inflációt, az egyensúlyt és a költségvetést, „hiszen ezek egymást tartják”.
