Palkovics: Jövő év végén megkezdődik a vakcinagyártás Debrecenben

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 5.

Gazdaság

Évente több mint húszmillió vakcinát gyártanak az üzemben. 

Jövő év végén megkezdődik a vakcinagyártás a debreceni nemzeti oltóanyaggyárban – erősítette meg az innovációs és technológiai miniszter vasárnap a helyszínen, amikor elhelyezték a leendő üzem alapkövét a Debreceni Egyetem innovációs parkjában.

Palkovics László az MTI tudósítása szerint azt mondta, évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd az üzemben. A fejlesztés hazai oltóanyagból teszi tartósan lehetővé a biztonságos ellátást, hatékony és gazdaságos védekezést biztosít majd az esetleges későbbi világjárványok, lokális járványok ellen, miközben munkahelyeket is teremt. 

Ügyelnek arra, hogy a gyár szükség esetén bővíthető, különféle vakcinák gyártására alkalmassá tehető legyen. Debrecenben épülnek ki azok a hazai fejlesztési és gyártókapacitások, amelyek képessé teszik Magyarországot, hogy rövid időn belül új gyártási technológiákat fogadjon, adaptáljon, illetve új generációs vakcinákat állítson elő.

Palkovics szerint tavaly, a koronavírus-járvány elején a védőeszközök hiánya, a beszerzések nehézsége ráirányította a figyelmet arra, hogy „ilyen helyzetben csak magunkra tudunk számítani”. Méltatta azt az összefogást, amelynek eredményeként négy orvostudományi egyetem és több kutatóintézet együttműködésével több mint 120 projektjavaslatot tettek le a kormány asztalára, ezeket el is fogadták, és megkezdődhetett a hazai eszközök gyártása, gyógyító eljárások alkalmazása.

Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő az ország legfontosabb beruházásának nevezte a nemzeti oltóanyaggyár felépítését. Magyarországon a legfőbb érték az ember, és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban „azzal szembesültünk, ha baj van, csak magunkra számíthatunk”. Hangsúlyozta: fel kell építeni azokat a kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik a magyar emberek megvédését.

(Címlapképünkön: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a Debrecenben épülő nemzeti oltóanyaggyár alapkőletételén 2021. szeptember 5-én. MTI/Czeglédi Zsolt)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.