Laci bácsi nem az egyetlen, aki az összes „Zimmer frei” táblát leszerelte a kerítésről, a házról, nehogy elárulják, hogy szobát ad ki. Pedig régi privát szállásadó Balatonföldváron. A veteményes és fóliasátor szerény bevételét meg a nyugdíjat egészíti ki ezzel. Ha sokan jönnek egyszerre, a feleségével a saját ágyukat is átadják a vendégeknek.
Balatonföldváron most kezdtek szigorítani, kapkodni a bevételek után. Az idegenforgalmi adó – az iparűzési és az építményadó mellett – a legvastagabb szalmaszál, amibe még megkapaszkodhat az önkormányzat. A Balaton-parti város úgy döntött, 2012-től az idegenforgalmi adót (ifa) azok után a nem egyenes ági családtagok után is be kell csengetni, akik vendégségbe érkeznek földvári rokonaikhoz. Ez 2012-ben Balatonföldváron vendégéjszakánként 390 forint. (A törvény szerint az idegenforgalmi adót a beszedést követő hónap 15-éig kell befizetni az adóhatósághoz.)
Laci bácsiéknál egy hétig nyaral a lánya a férjével és három unokájával, ami a nagypapa pénztárcájából 2700 forintot venne ki. Még szerencse, hogy a gyerekek után nem kell ifázni – 18 év alatt senkit sem adóztatnak. Laci bácsi méltatlannak tartja, hogy fizesse a veje után a – megszokásból még mindig kurtaxaként emlegetett – sarcot, hiszen neki köszönheti az unokákat. Nem érti a megkülönböztetést: úgy tudja, a sógora után nem kell, a lánya férje után meg kell fizetni.
Földváron hétvégéken is járják a szállásadókat az adóellenőrök, úgyhogy Laci bácsi eltávolította a tábláit. Ne is lássák, mivel foglalkozik. Nem hajlandó fizetni azért, mert nála nyaralnak a szerettei.
A földvári önkormányzat az átlátszó.hu-nak megküldött adatai szerint hét hivatali dolgozó végzi az ellenőrzést, a behajtásra 3 millió forintot tettek félre. Belovics Emilné pénzügyi osztályvezető azt írta levelében, a keretösszeg igény szerint módosulhat, de még így is „bőven megtérül a 44-45 millió forintos éves adóbevétel”.
A táblátlanítás egyébként nem csak a passzív ellenállást szolgálja. Ha nincs kitéve, az adóellenőrök nem léphetnek az ingatlan területére, nem ellenőrizhetnek, csak akkor, ha az ott élők az önkormányzatnál regisztrált engedély alapján működnek – mondta a narancs.hu-nak Szabó István, a Magyar Szállásadók Szövetségének elnöke. Véleménye szerint a szállásadókat egyértelműen a feketegazdaság felé sodorják a szektort érintő új rendelkezések. Ilyen a 2002-től a szálláshelyekre kivethető négyzetméterenkénti maximum 1000 forintos adó is, amelynek mértékéről az önkormányzat dönt. Az ifával kapcsolatban egyébként nincs egységes szabályozás, mivel helyi rendeletben határozzák meg, de évek óta létezik a rokonságra kivetett formája – tudtuk meg az elnöktől. Hévízen például csak a szülő és a testvér kaphat felmentést.
Szabó úgy látja, az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerültek, valahogy be akarják tömni a lyukat, amit az állam által elvont helyi adók ütöttek a költségvetésükön. Az idegenforgalmi adó behajtása, a szállásadást szolgáló ingatlanrészekre kivetett adó is erre utal.
A balatonföldvári önkormányzat fokozott ellenőrzése nem egyedi. Eger jó mintával szolgált, itt még nagyobb az elszántság a szürkegazdaság felé sodródó szállásadók feltartóztatása iránt. „Az elmúlt időszakban megélénkülő belföldi turizmusra épülő szálláshely-szolgáltatás fokozott figyelmet követel meg a hatóságoktól a tekintetben is, hogy a szektor ne tolódjon el a szürke-, illetve feketegazdaság irányába, az önkormányzati, illetve az állami költségvetés hozzájusson az őt megillető bevételekhez, a tevékenységet szabályszerűen végző adózók ne szenvedjenek hátrányt a szabályokat figyelmen kívül hagyó versenytársaik miatt” – adta hírül júliusban az egri önkormányzat. Az adóhatóság erre tekintettel tavaly növelte a bevallások utólagos vizsgálatainak számát, fokozta a szállásadók ellenőrzését. Részben ennek is köszönhetően növekedett az ifabevétel. A turizmusban érdekelt önkormányzatokat motiválja még az az 1 forint 50 fillér, amit az állam minden beszedett ifaforinthoz hozzátesz. Balatonföldváron 66 millió forintot várnak a kasszába, így 100 millió forint turisztikai adóbevételre számít a magát a magyar tenger gyöngyszemének nevező település.
