Tállai András szerint világraszólóak a magyar járványügyi gazdaságvédelmi intézkedések

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 5.

Gazdaság

Nem tud hibázni a magyar kormány, megint az élvonalba tartozunk.

Nemcsak a járványügyi védekezésben elért eredményei alapján tartozik Magyarország a világ élvonalába, hanem a koronavírus káros gazdasági hatásaival szemben is kiválóan teljesített. A banki adósok mellett mintegy egymillió munkavállalót, százötvenezer kisvállalkozást, hatvanezer kisgyermekes családot, több százezer vállalkozást és több mint tízezer a hallgatót segítettek a kormány koronavírus-válságban meghozott gazdaságvédelmi intézkedései – idézi az MTI Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkár nyilatkozatát.

Hogy az államtitkár miben látja e rendkívüli sikereket az alábbi pontokban gyűjtöttük össze:

  • A gazdaságvédelmi intézkedések címzettjei között – a gazdasági szereplőktől kezdve a családokon keresztül a hallgatókig – szinte mindenki szerepel.
  • Nemzetközi szinten is jelentős összegnek számít az a 9200-9500 milliárd forint, amely az intézkedések forrásául szolgál – hangsúlyozta.
  • Az intézkedések közül kiemelte a világszerte példaértékű hitelmoratóriumot, amely közel kétezermilliárd forintot hagyhat több százezer banki adósnál.
  • Az időskorúakat érinti lelkileg és fizikailag legsúlyosabban a járvány, ezért döntött úgy a kormány, hogy visszaállítja a 13. havi nyugdíjat. (ez az évenkénti egyheti plusznyugdíj, amit a kormány 13. havinak nevez)
  • Mintegy 60 ezer szülőt segíthet a kisgyermekes családoknak szóló kedvezmény, amely a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyed-jogosultságokat hosszabbítja meg .
  • A kormány a járványhelyzetre tekintettel döntött arról, hogy már július 1-től 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó.
  • A bajba jutott ágazatok azonnali és közvetlen segítséget kaptak. Az adókedvezmények (a katások négyhavi adóelengedése, illetve a vállalkozások négyhavi járulékkedvezménye) összességében több mint 360 ezer ember munkájának, vállalkozásának megtartását segítették – emelte ki az államtitkár. (2021-től 40 százalékos büntetőadóval sújtja a kormány azokat a megrendelő cégeket, akik évi 3 millió forintos összeg felett fogadnak be számlákat egy katás vállalkozótól.)
  • Tállai András szerint az egyik legnagyobb eredménye a gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedéseknek az, hogy érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát, és Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. Megjegyezte, hogy a bértámogatási programok, a gazdaságvédelmi akcióterv által biztosított újfajta hitellehetőségek, a képzések illetve az adókönnyítések összességében több mint egymillió munkavállalón segítettek.

Arról, hogyan alakult a munkanélküliség az elmúlt időszakban itt írtunk részletesen.

Szélnek eresztve

A legfrissebb adatok szerint 428 ezer embernek nincs munkája Magyarországon. A leginkább érintett ágazat a turizmus és vendéglátás, de a válság szinte egyik szektort sem kímélte. Még májusban is bőven hallani tömeges elbocsátásokról. Orbán Viktor nem tévedett, amikor pár hete arról beszélt, hogy az áprilisi foglalkoztatási adatok „brutálisak" lesznek.

Az elmúlt hetekben számos szakértővel elemeztük a kormány gazdasági akciótervét, Surányi György közgazdász többek közt kifejtette, hogy ha a azokat a számokat nézzük, amelyeket a kormány előrevetít, akkor a 2020-as költségvetés egyértelműen nettó megszorító, tehát válságot erősítő hatású.

Surányi György: Semmi szükség nincs arra, hogy az adófizetők pénzét így szórjuk szét

Az Európai Unió gyorsan és pragmatikusan reagált a válsághelyzetre olyan lépésekkel, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A magyar kormány viszont a válságban is megszorít, ezért százezrek kerülhetnek komoly bajba. Ha a jegybank továbbra is hagyja leértékelődni a forintot, az az ország kiárusításával egyenlő - mondja az MNB volt elnöke.

15 neves szakember, köztük Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Király Júlia, Mellár Tamás, Oblath Gábor még áprilisban értékelte az Orbán-féle mentőcsomagot és öt pontos javaslatcsomaggal állt elő.

Közgazdászok a metőcsomagról: gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban

15 neves szakember, köztük Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Király Júlia, Mellár Tamás, Oblath Gábor öt pontos javaslatcsomaggal állt elő. "Közgazdászként és felelős állampolgárként fontosnak érezzük, hogy a közvéleményhez fordulva kifejezzük véleményünket ebben a válságos helyzetben és határozottabb lépések megtételét sürgessük" - fogalmaznak a valsagkezeles.blog.hu nevű oldalon megjelent írásukban.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök pedig a NER gazdaságpolitikájáról beszélt átfogóan. Mint elmondta, a kormánynak adott rendkívüli felhatalmazásnak nem a gazdaság, a közjó látta hasznát, csekély eredményeihez képest súlyosak a károk. Annál jobban látszanak a kormány mögötti árnyékgazdaság terjeszkedési irányai. A teljes interjú itt olvasható.

Bod Péter Ákos a NER gazdaságpolitikájáról: „Hibásnak, egyben vétkesnek is tartom"

A kormánynak adott rendkívüli felhatalmazásnak nem a gazdaság, a közjó látta hasznát, csekély eredményeihez képest súlyosak a károk. Annál jobban látszanak a kormány mögötti árnyékgazdaság terjeszkedési irányai - erről is beszélt nekünk az Antall-kormány egykori minisztere, volt jegybankelnök.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.