Növekvő munkanélküliség Magyarországon

Szélnek eresztve

Belpol

A legfrissebb adatok szerint 428 ezer embernek nincs munkája Magyarországon. A leginkább érintett ágazat a turizmus és vendéglátás, de a válság szinte egyik szektort sem kímélte. Még májusban is bőven hallani tömeges elbocsátásokról.

Orbán Viktor nem tévedett, amikor pár hete arról beszélt, hogy az áprilisi foglalkoztatási adatok „brutálisak” lesznek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint áprilisban 428 ezer főre ugrott a potenciális munkaerő-tartalék. Ebben a számban nemcsak a regisztrált álláskeresők szerepelnek, hanem azok is, akik nem jogosultak munkanélküli-segélyre, vagy egyéb okból nem jelennek meg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatbázisában.

 

Kiugró számok

Míg márciusban 281 273 ezer nyilvántartott álláskereső szerepelt az NFSZ rendszerében, addig áprilisra ez a szám 330 ezer főre emelkedett, ami 69 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest. A KSH áprilisi száma (428 ezer munkanélküli) azért magasabb az NFSZ-énél, mert míg a KSH megkérdezéses felmérés alapján gyűjti az adatokat, és azokat extrapolálja a teljes lakosságra, addig az NFSZ csak azokat „látja”, akik ténylegesen regisztrálták magukat munkanélküliként. Az NFSZ statisztikái szerint a nem pályakezdő, friss munkanélküliek nagy része (16 758 fő) a kereskedelem és vendéglátás területéről érkezett; egy hónappal korábban „mindössze” 5612 fő vesztette el állását az említett ágazatban. A legtöbb áprilisi munkanélküli azonban korábban „nem besorolható” területen dolgozott (22 357). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb regisztrált állástalan (43 396 fő), a legkevesebb pedig Komárom-Esztergomban (7091).

A 330 ezer regisztrált munkanélküliből nem mindenki jogosult segélyre, azaz álláskeresési járadékra, amelynek egy főre jutó összege átlagosan 107 ezer forint volt áprilisban. Az adatok szerint a 330 ezer emberből 85 ezer kapta csak a járadékot, 178 ezer regisztrált semmilyen támogatásban nem részesült. A szükséges feltételek között szerepel például az, hogy a munkahelyvesztés előtti három évből legalább 360 napnyi teljes munkaidős bejelentett foglalkoztatást kell felmutatni – ekkor jár három hónapig a támogatás. Ha valakinek ez nincs meg, akkor minden 10 bejelentett munkanap után jár egy nap járadék.

A statisztikák szerint csoportos leépítés keretében 1098 főt küldtek el márciusban, áprilisban pedig 1140-et. Májusban pedig szinte mindennap hírt adott a sajtó újabb leépítésekről. A hengerfejeket gyártó Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. július végéig dolgozói közel 20 százalékát, 180 embert bocsát el; a Nemesvámosban működő MTD Hungária Kft. kerti gépeket gyártó üzeme végleg bezár, ezért közel 500 foglalkoztatottól válik meg, a kipufogóöntvényeket készítő kínai Wescast Hungary Autóipari Zrt. pedig 250 embert küld el – és a sor folytatható.

Nincsenek jó helyzetben a kisebb vállalkozások sem, a KSH adatai szerint májusig ötször annyian szüneteltették egyéni vállalkozásukat, mint tavaly az év azonos időszakában. A 61 ezer felfüggesztésből 49 ezret március 1. után jelentettek be. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 21 iparágban több mint 3 ezer céget – többségében mikrovállalkozásokat – kérdezett arról, hogyan érintette őket a válság. A válaszok alapján minden ötödik vállalkozás szinte kilátástalannak, de legalábbis nagyon súlyosnak érzékelte a helyzetét. A legsúlyosabban érintett ágazatok a turizmus és szálláshely-szolgáltatás, a személyszállítás és taxiszolgáltatás, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves vállalkozások, a szépségipar, a művészet, szórakoztatás és kultúra, a sport és szabadidős szolgáltatások, valamint a gépipar. A felmérésből az is kiderül, hogy a következő három hónapban az optimista becslések szerint 51 százalékos forgalomcsökkenést várnak az említett vállalkozások a járvány előtti időszakhoz képest, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig akár 77 százalékos visszaesést sem tartanak kizártnak. Németh László, a 200 szakmát tömörítő Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke szerint kiemelkedően rossz helyzetben vannak az ortopédcipészek, a fogtechnikusok – ők a veszélyhelyzet kihirdetése óta szinte teljesen munka nélkül maradtak, de hátrányosan érintette mindez a tisztítószakmát is, hiszen bezártak a szállás- és vendéglátóhelyek. „Mivel nincsenek vásárok, nagyobb rendezvények, gondban vannak a népművészek, kézművesek, hiszen nincs hol árulniuk” – teszi hozzá Németh.

A Magyar Fürdőszövetség szerint több száz millió forintra tehető a termálfürdők vesztesége, és van, ahol több tucat embertől kellett megválni. Bedőltek a diákmunkák is, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) felméréséből kiderült, hogy minden harmadik, részmunkaidőben dolgozó tanuló vesztette el munkáját. A G7 portál nemrég a Bisnode céginformációs adatbázisa alapján arról írt, hogy a járvány óta a magyar tulajdonban lévő cégek kilencszer több alkalmazottól váltak meg, mint a multik. Aligha véletlen: a multinacionális cégek anyagilag stabilabbak, és válság esetén számíthatnak az anyavállalatukra.

Országosan nagyjából 10 ezer főt küldhettek el a szállodaiparból – közölte megkeresésünkre Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének általános alelnöke a szervezet által végzett felmérésre hivatkozva. Szerinte eltérő folyamatok várhatók vidéken és Budapesten. „Valószínűbb, hogy vidéken hamarabb kezd éledezni a szektor, mivel az idén jelentősebb lesz a belföldi turizmus, bár abban biztos vagyok, hogy nem ugyanakkora munkavállalói létszámmal indulnak újra a vidéki szálláshelyek sem, illetve sokan részmunkaidőben dolgoznak majd. Idén nyáron jó esetben 60–70 százalékon mennek majd a szállodák. Vidéken egy-másfél év lehet, amíg stabilizálódik a helyzet” – vetíti előre az alelnök, megjegyezve, hogy sok függ attól is, lesz-e a járványnak újabb felfutása. „Budapesten rosszabb a helyzet, itt addig nem áll vissza a régi rend, amíg az európai légi közlekedés nem jön helyre a korábbi forgalom 75 százalékáig. Minimum két évet mondanék a fővárosi szállodák tekintetében, amíg viszonylag helyzetbe jönnek. Az idén több nagyobb rendezvény elmarad – így a Sziget is –, nincsenek nemzetközi konferenciák, emiatt is kiesik a budapesti szállodák vendégkörének jó része” – mutat rá Baldauf Csaba.

A járvány előtt 150 ezer fő dolgozott kölcsönzött munkavállalóként Magyarországon, március óta azonban a kölcsönzött dolgozók 35-50 százaléka veszítette el a munkáját. Ez a leépítés így akár az országban foglalkoztatott teljes kölcsönzötti állományra vetítve 50-75 ezer főt is érintett – derül ki Magyar Munka­erő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) adataiból. A szervezet statisztikái szerint legtöbbüknek a kereskedelem, vendéglátás, illetve az idegenforgalom területén mondtak fel, de 50–60 százalékos visszaesés jellemezte például az autó- és a feldolgozóipart is. Az elbocsátások egyébként ebben a szegmensben 40–50 százalékban külföldi vendégmunkásokat érintettek. Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke szerint a leghamarabb az atipikus foglalkoztatási formáknál – kölcsönzés, diákmunka – várható a kölcsönzött munkaerő létszámának növekedése. Az elnök azonban úgy véli, illúzió, hogy pár hónap elteltével visszaáll minden a régi kerékvágásba, hiszen még mindig vannak cégek, amelyek további leépítésekre készülnek – még ha bizonyos szektorokban vannak is biztató jelek az indulásra.

 

Szegényedünk

A Generali Biztosító reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek 63 százaléka már márciusban tapasztalt bevételkiesést, 73 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, helyzetük további romlásától tart. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Intrum követeléskezelő cég közös felméréséből pedig az derül ki, hogy áprilisban óriásit zuhant a magyar háztartások fizetőképessége. Míg a lakosság fizetőképességi indexe márciusban 41,6 volt, addig áprilisban ez 18,9-re csökkent. Néhány napja a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége közölte, hogy a budapesti plázák látogatószáma a kijárási korlátozás feloldását követően a járvány előtti szint 50 százalékát érte el. A szervezet szerint ez biztató adat, bár a látogatásszám nem egyenlő a forgalommal: vagyis aki ott megfordult, nem biztos, hogy vásárolt is.

A kormány a gazdasági válság enyhítése érdekében különböző gazdaságélénkítő és munkahelymegtartó, -teremtő csomagokkal próbálkozik. Az első munkahelyvédelmi programot hevesen bírálták a szakmai szereplők, ezért pár hét után módosították azt. A támogatás mértéke azonban maradt: maximálisan a minimálbér kétszeresét kitevő – tehát nettó 214 130 forintos – fizetés után igényelhető. Hiá­ba a rendszer átdolgozása, az Európai Bizottság legfrissebb országjelentésében arról ír, hogy a magyar kormány munkahelyvédelmi támogatásai jóval karcsúbbak, alkalmazási körük pedig korlátozottabb, mint más európai országokban. A hazai munkanélkülieket segítő rendszerről pedig az EB azt tartja, hogy az „békeidőben” sem nyújt megfelelő védelmet.

Palkovics László innovációs és technikai miniszter néhány napja arról számolt be, hogy 110 ezer ember bértámogatására adtak be igényt olyan hazai vállalatok, amelyek rövidített munkaidőben tudják alkalmazni munkaválla­lói­kat. A kormány úgy kalkulál, hogy 70 ezer új álláshelyet tudnak biztosítani azzal, hogy 80 milliárdos keretösszeggel elindítottak egy munkahelyteremtő bértámogatási formát. Ennek lényege, hogy a munkáltatók azokat a munkavállalókat, akiket korábban elküldtek, most vissza tudják venni, mivel az állam hat hónapig fejenként maximum havi 200 ezer forint bértámogatást ad – cserébe a hat hónap letelte után 3 hónap továbbfoglalkoztatást vár el a munkáltatótól. „Ha ezt előre tudjuk, akkor nem fizetés nélküli szabadságra vagy állásidőre küldjük az alkalmazottakat” – mondta lapunknak egy vendéglátóiparban dolgozó munkáltató, aki szerint a rövidített munkaidőre kapható bértámogatás munkáltatóra eső részét is csak akkor tudják fizetni a cégek, ha van erre elegendő bevételük. „Most, hogy megnyitottak a teraszok, többen igénybe tudják ezt venni, de azok, akik nem rendelkeznek terasszal, most sem tudnak bevételt generálni” – teszi hozzá.

Orbán Viktor korábban azt mondta, amennyi munkahelyet tönkretesz a járvány, annyit fognak létrehozni. Jelen állás szerint a kormány a fent említett 6 hónapos támogatáson kívül a közmunkaprogram kibővítését (közfoglalkoztatottként napi 8 óra munka mellett havi nettó 54–70 ezer forint között lehet keresni), illetve a honvédséget ajánlja az állásukat tartósan elvesztőknek. A közmunkakeretet 200 ezer főre emelhetik, a Magyar Honvédségben pedig 3 ezer hely van „speciális önkéntes tartalékos katonai” szolgálat teljesítésére, havi bruttó 161 ezer forintért. Elindított a kormány egy ingyenes, két hónapos informatikai tanfolyamot is, igaz, ennyi idő a teljes átképzéshez azért elég kevés.

Neked ajánljuk