A magyar gazdaság immáron negyedik éve ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd, és ennek előbb vagy utóbb meg kell fizetni az árát – írta Zsiday Viktor befektetési szakértő blogbejegyzésében.
Zsiday azt írja, bár lehet mondani, hogy csak a váratlanul (magas infláció okozta) magas kamatok miatt van, vagy hogy a Covid-járványt és ukrán háborút nem látta senki előre, amiben van igazság, ám
"tény, hogy a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján".
Zsiday a ciklikusan igazított elsődleges egyenlegre (az elsődleges egyenleg a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleget mutatja, a ciklikusan igazított verzió pedig megpróbálja kiszűrni a gazdasági ciklus ingadozásait) vonatkozó becslései alapján azt írja, hogy a Medgyessy-Gyurcsány kormányok fiskális felelőtlenségét 2007-2009 között helyre rakták, majd 2011-ben Matolcsy György megpróbálkozott egy agresszív fiskális stimulussal, de az európai adósságválság közepette ez lehetetlennek bizonyult, és gyors hátraarcot kellett csinálni (2012), ennek ismét mély recesszió lett az eredménye.
Ez volt a hét szűk esztendő (2006/7-12/13), amikor gyakorlatilag stagnált a hazai gazdaság, de folyamatosan javult a költségvetés mögöttes helyzete. 2013-ra nagyon komoly tartalékok halmozódtak fel, és mivel a világgazdaság is fellendült, ezért elindult a „hét bő esztendő”.
A költségvetés viszonylag fegyelmezett volt 2016-ig, de 2017-19-re már elveszett a korábbi óvatosság, és nőtt a hiány, de az igazi ütést az elmúlt 4 év vitte be: 2020-23 között borzasztóan megugrott a deficit, a Zsiday által számolt mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre – sőt inkább alá. 2023-ban a kormányzat kénytelen volt igen jelentősen megszorítani, bár nem akart (holott az elemző szerint már jóval korábban látszott, hogy elkerülhetetlen lesz), ez pedig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb recesszióját/fogyasztáscsökkenését okozta 2023-ban.
A költségvetés helyzete 2023-ban javult, de sajnos még mindig fenntarthatatlan, és további kiigazításokra lesz szükség valamikor
– írja az elemző.
Zsiday szerint a kiigazításhoz külső konjunktúra és belső fegyelem kellene, de a gazdaságtörténetben a hasonló esetekben jóval jellemzőbb, hogy csak a piacok felől érkező sokk kényszeríti rá a gazdaságpolitikusokat a kiigazításra – ráadásul a magyar kormányzat továbbra is a magas nyomású gazdaságban hisz, és valószínűleg elodázza a további kiigazításokat, amíg nem lesznek elkerülhetetlenek, így pedig a külső sokk jelentős gazdasági visszaesést, súlyos megszorításokat fog majd jelenteni.
A szakember szerint a magyar kormányzatnak két lehetősége van:
- vagy 2-3 év nadrágszíjmeghúzással stabilizál,
- vagy megpróbálja elodázni a kiigazítást, pörgeti a növekedést olcsó hitelekkel, elinflálással amíg lehet, ami valószínűleg még komolyabb problémákat fog okozni később.
Szerinte mivel az első verzió jelentős szavazatvesztést hozna, ezért az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb.
Legutóbbi interjúnk az elemzővel itt olvasható:
