Interjú

„Három hónapon belül óriási válság alakulna ki”  

Zsiday Viktor a magyar gazdaság helyzetéről és a Huxit réméről  

Gazdaság

Az uniós támogatások befagyasztásának igazi veszélye az, hogy Magyarországot előbb-utóbb nem tekintik az EU szerves részének, és ez középtávon mély válságot is okozhat. Ez az év már biztosan nehéz lesz, s az ország egyik legsikeresebb alapkezelője szerint az sem látszik, hogy a következő években mitől indulna be a gazdaság.

Magyar Narancs: A kormány szerint 2023 a böjt éve. Hány éves böjt lesz ez?

Zsiday Viktor: A magyar gazdaságnak nagyjából 2012-től hátszele volt. Ez volt a hét bő esztendő: a világban nagyon alacsony volt kamatszint, viszonylag stabil volt a gazdasági fellendülés, alacsonyak az energiaárak, nyugalom makrogazdasági fronton, és 2009–2010-től kezdett felpörögni az európai uniós támogatások folyósítása is. Mára szinte az összes faktor, ami a növekedést segítette vagy leállt, vagy egyenesen a visszájára fordult. Valószínűleg a kamatszint magasabban fog stabilizálódni, ez megdrágítja az államadósság finanszírozását, de a vállalatok, a lakosság finanszírozását is. Kevesebb jut beruházásokra, a lakosság nem tud jelzáloghitelt fölvenni. Az energiaárak megnyugodtak, de azért valószínűleg a korábbinál magasabb szinten fognak stabilizálódni. A stabil globális makrogazdasági berendezkedés is töredezni látszik: a nyugati világ és Kína között egyre nő a feszültség. 2012-től 2020/2021-ig Magyarország beállított a munkaerőpiacra több százezer embert dolgozni, ami szintén támogatta a növekedést. De már nem tudunk újabb embereket bevonni, így ez a faktor is kiesett. Azt gondolom, hogy 2023-ban „plusz-mínusz nulla” körül lesz a növekedés. (A költségvetésben a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol – F. SZ. E.) Jogos a kérdés, hogy meddig tart ez a böjt. 2023 nem lesz jó, ezt tudjuk, de az igazi kockázat Magyarország számára az, hogy az utána következő hat–hét évben is viszonylag alacsony növekedésű pályán maradunk, és éves szinten 1–2 százalékos növekedés lesz.

MN: Ehhez képest a kormány 2024-re már 4,3 százalékos növekedést prognosztizál.

ZSV: Amikor beesik a gazdaság, könnyebben visszapattan, de a 2023-tól 2030-ig tartó időszakban nehezen látom az éves 2 százaléknál nagyobb növekedést. A másik félelmem, hogy beragadunk egy magas, egy számjegyű inflációs környezetbe, ami a hozzánk hasonló fejlődő országokban elég gyakori nagy fellendülés után. Túlpörgetik a gazdaságot, fölmegy az infláció, próbálják ezt egy kicsit lenyomni. De sokkal könnyebb az inflációt lenyomni 20 százalékról 6–8 százalékra, mint onnan visszaterelni abba a 2–3 százalékos sávba, ami kellene az árstabilitáshoz. Attól tartok, hogy a gazdaságpolitika alapvetése ezt nagyon nehézzé teszi.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

MN: Az infláció 25 százalék környékén tetőzött. Az államnak nem jó a magasan beragadt, de azért kordában tartható infláció? Az adósságot így ki tudja nőni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.