Ne hagyjuk, hogy az álhírterjesztők rajtunk gazdagodjanak!

  • Hraskó Gábor
  • 2018. november 7.

Hamis dilemma

Te is tehetsz ellene.

Már Hernádi Judit se marad szótlan! Gálvölgyi is kitálalt! Bálint gazda utolsó kétségbeesett kiáltása...

Nem, egyikük sem nyilatkozta ezt.

Ezek simán olyan klikkvadász oldalak, amelyek abból élnek, hogy az ismert nevek hatására az emberek ráklikkelnek a linkre. Az oldal tulajdonosa ekkor megjelenít a hamis hírrel egy-két reklámot, és máris fizet neki a reklámügynökség. A cikket persze rögtön tovább osztja a gyanútlan olvasó, és az üzlet pereg tovább. A sűrű fillérek meg peregnek az oldal fenntartójának. És le se tojja, hogy hamis hírt árul, mert semmi erkölcsi skrupulusuk nincs. Lenézik a hülye klikkelgető embert. Szerintük megérdemlik, hogy kicsit tejeljenek nekik.

Az "okos" embernek áll a világ, a hülye meg haljon meg. De inkább dolgozzon neki.

Bálint Gazda írt felháborodottan Orbán Viktor Várba költözéséről? Egy frászt. Egy perc keresés a szöveg alapján a Google-ban és máris megvan a valódi forrás és szerző.

Ugyanez a hajléktalanokkal kapcsolatos Gálvölgyinek és Hernádinak is tulajdonított írással. Azt is valaki más írta. Először boldog volt, hogy ennyien olvassák, aztán amikor órákon belül ellopták szövegét és híres emberek szájába adva pénzt kezdtek keresni vele, elkenődve eltávolította írását saját Facebook oldaláról.

Ne oszd meg az ilyesmit! Ha gyanús weboldalról való a hír, akkor inkább meg se nyisd!

Ha éppen felháborodsz az álhíren, akkor se add meg a linket, én se adtam itt meg egyiket sem. Ha mégis megnyitottad és mindenképpen hivatkozni akarsz rá, akkor készíts az oldalról képernyőképet, és képként oszd meg.

Mondjuk így:

false

 

Ezzel két legyet ütsz egy csapásra:

  • Nem küldöd olvasóidat a hamis oldalra. Ha a linket adod meg, akkor megosztáskor csak a linket osztja meg a Facebook, a leleplező megjegyzésed nélkül.

  • Ha képet osztasz meg, akkor, ha megosztják a képedet, akkor vele viszi a Facebook a szövegedet is képaláírásként.

Egyébként nézd meg, mi minden van még például ezen a képen látható oldalon jobbra a cikktől! Tényleg ilyen oldalt akarsz népszerűsíteni?

Szóval, legyen mindig ez a fejedben: mi van, ha NEM kattanok erre az oldalra? Mit veszítek vele? Semmit! Akkor hagyd a fenébe!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.