13 hónapig hordta az anyja – Elképesztő tapírság Debrecenben

  • narancs.hu
  • 2014. október 2.

Hírnarancs

A főnök beugrott egy nyugdíjashoz, s tizenhárom hónapra megszületett a kis tapír. Putyin túltesz Petyán, Schmidt Mária megbúbolja Lázárt. Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak, és nem Moszkvicsokat, hanem Ladákat. Hírek Rezsisztánból és környékéről.

Orbán Viktor nénit néz

A nap mondata kétségkívül a kis vezetőé. „Soha nem felejthetjük el és mindig tiszteletben kell tartanunk szüleink és nagyszüleink áldozatos munkáját, értünk tett erőfeszítéseit.” Nem, nem a 2010-es választások után mondta, amikor rátenyerelt a nyugdíjvagyonra, hanem a 2014-es önkormányzati választások előtt, amikor az egyik favoritja, Kocsis Máté alias Lucifer társaságában felkeresett egy idős hölgyet, bizonyos Jenci nénit. Nem is mondta, hanem írta, konkrétan a Facebookjára, ahol kétségkívül jól mutatnak a néni könyvtárának dús polcai. De vajon volt-e a könyvek között képekkel bőségesen illusztrált mű a labdarúgásról?

Schmidt Mária lerohanja az Egyesült Királyságot

Minden zsidóságok legnagyobb értője ragadott tollat a Heti Pártközlöny ma megjelent számában. A brosúra műfaji definíciója szerint nagypublicisztikai műben Schmidt Mária bemos egyet egy nagy király kormányának, miszerint: „Anglia nagykövete arról biztosított, hogy őfelsége kormányát nagyon érdekli a magyar holokauszt. Ami szép tőle, különösen annak fényében, hogy mialatt az európai, illetve a magyar zsidóság elpusztítása folyamatban volt, elődeit különösebben nem foglalkoztatta az ügy.” Ja, kérem, milyen igaza van! A magyar kormány elődeit viszont nagyon is foglalkoztatta „az ügy”: azt igyekszik épp elsikálni a művésznő.

false

Ám mivel még a pártperiodikákat is el kell adni valamivel, Schmidt Mária egy kormány kiskirályának is bemos néhányat, amikor nagyot publint: „Ha a politika a mindent átható cinizmusra és az elvtelenségre látszik lecsupaszodni, akkor megkezdődik a visszaszámlálás” – fogalmaz Lázár János viselt dolgai közül a zsidóvonatkozásúakat értékelvén.

Indul a vonat!

„Az utazás hangulatát emeli, hogy a szerelvényt Kürtös határállomásig a MÁV-START Aranycsapat-mozdonya vontatja, amit a Puskás-csapat tagjait ábrázoló, teljes felületet betöltő grafika díszít. (…) A vonatra a szurkolók nemcsak Budapesten, hanem Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Püspökladányban, Törökszentmiklóson és Békéscsabán is felszállhatnak” – így ír a Magyar Nemzet. Nem így ír. A Magyar Nemzet úgy ír, mint az ötvenes években írtak – csak akkor még volt foci. Jól ki voltunk segítve vele.

Putyin túltesz Petyán

„Míg a világ egyes részein gyakran fedél sincs az ott élők feje fölött, és a szerencsésebbek is évtizedekre elköteleződnek a bankok felé egy aprócska lakás miatt, vannak, akiknek az egyszerű jólét sem elég, és olyan épületeket szeretnének a magukénak tudni, melyek révén egy kisebb falu vagy akár város lakhatási problémáit is meg lehetne oldani” – panaszkodik a femina.hu, de némileg meglepő módon nem Szijjártó Péterre, hanem nagy példaképünkre, Vlagyimir Vlagyimirovicsra. A szöveghez tett illusztrációból a vak is látja, hogy a fiúknak szülői támogatásostul, Pasa parkostul van még mit tanulniuk a nagy testvértől.

Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak

És komolyan, ha már a ruszkovicsok szóba jöttek, nem vicc: most osztogatnak és nem fosztogatnak, és nem Moszkvicsot, hanem Ladát – persze ezt a nép ellensége, a privátbankár terjeszti róluk.

Új tapír Debrecenben!

Nagy az öröm Samu és Luna háza táján Debrecenben. 13 hónap vemhesség után megszületett a csíkos hátú. Nem mondják, hogy egy tapírral több vagy kevesebb már aligha számít Debrecennek, mert – ha volt királyság az elején, legyen a végén is – ez a kis csákesz speciel nagy király.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.