Kedves Hírolvasók, ma május 9. van, és tegnap május 8. volt, és Magyarországon egy vak hangot nem ejtettek arról, miért nevezetes e két nap (vagy az egyik, kinek-kinek ízlése szerint). Évek óta így megy ez, példa rá egy 2009-es szerkesztőségi cikkünk. Pedig volna mire emlékezni, még ha kis hazánk az ismert okok miatt szívóágon volt is azokban az időkben, amikről oly szívesen feledkezünk meg.
Május 9. jelentőségét a jelenkorban az sem csorbíthatja, hogy Putyin elnök természetesen ezt a napot látta a legalkalmasabbnak arra, hogy a Vörös téri katonai díszszemléről egyenesen a Krímbe, pontosabban Szevasztopolba menjen ünneplő emlékezésre. Ám a dicső orosz (szovjet) múlt sem feledtetheti, hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozását megerősítő „népszavazást” és a terület Ukrajnától elcsatolását egyelőre sehol nem ismerik el. Sőt, az Egyesült Államok és az Európai Unió huzamosabb hidegháborús korszakra készül, legalábbis erre utalnak azok az elképzelések, amiket az Independent szellőztetett meg: ezek szerint az USA és Európa függetlenítené magát az orosz energiaszállításoktól. Oroszország és a Gazprom részben emiatti gondjairól a múlt heti Magyar Narancsban olvashatnak izgalmas írást „Sokba kerülő út” címmel.
| ||
De hagyjuk a lábszagú nagyvilágot, hiszen kis hazánkban dübörögnek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének napjai. A Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat közgyűlése zárt ülésen határozott a muzeális értékű Párisi udvar értékesítéséről. A vevő egy egyelőre ismeretlen hátterű offshore cég, amely 2,1 milliárd forintért jutna a főváros egyik nevezetességéhez. Az információt nyilvánosságra hozó Városszíve blog szerint a cég arab tulajdonosának magyarországi bejegyzett lakcíme van. Kaya Ibrahim reinkarnálódott? Nyugi, ez csak egy gyönge vicc, amitől magunk is legott elhatárolódunk.
Apró rés a NER gránitszilárdságú bástyáján: jogerősen is megnyerte a Demokratikus Koalíció azt a pert, amelyet a trafikpályázatok nyilvánosságáért indított. Az iratgazda Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezek után, ha például érdeklődő újságírók kérik ki, nem tehet mást, mint kiadja ezeket az anyagokat. Elvben, legalábbis.
Úgy tűnik, Heller Ágnes, Konrád György vagy Radnóti Sándor megint külföldön járt, mivel az Ipsos-Mori 12 uniós országban – köztük Magyarországon – végzett felmérése szerint a mi kis vezetőnk az utolsó előtti az európai országvezetők népszerűségi listáján.
És a végére egy illemtani hír: végre akadt valaki Európában, aki úgy kezeli a magyar szélhámosokat, ahogyan kell. Norvégia külügyminisztériuma az ún. Norvég Alap valamennyi Magyarországra irányuló kifizetését leállítja, kivéve azoknak a céltámogatásoknak a teljesítését, amelyek leállítását viszont Lázár János NER-felsővezető kérte Norvégiától. Civilizált helyeken így bánnak a politika hülyegyerekeivel, érdemes lenne a norvég példát minél több helyen követni.
