Raportra megy az orosz nagykövet Szijjártó Péterhez, mert amerikai háttérhatalmakat és pogromot emlegettek ’56-ról beszélve

  • narancs.hu
  • 2016. október 25.

Hírnarancs

Szijjártó Péternek el kell magyaráznia az oroszoknak, mi volt ’56-ban. Vége a letelepedési kötvénynek. Elkaszálták az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket. Célba ér a digitális oktatási program. Cuki gyerekrajzok élő közegben.

A Külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet

"A találkozón a KKM világossá fogja tenni, senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról, és a forradalom hőseiről" – válaszolta az LMP-s kérdésre a külügy, és erről tájékoztatták az MTI-t is.

false

 

Fotó: MTI/KKM/Szabó Árpád

A nap folyamán ugyanis a zöld párt azt kérte Szijjártó Péter hivatalától, kéresse be az orosz nagykövetet azok után, hogy az orosz állami tévé pogromnak nevezte az '56-os forradalmat. Ugyanitt az állami média egyik vezetője – Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese – "baráti országban szított színes forradalomnak" titulálta '56-ot, ami mögött amerikai titkosszolgálati akciót sejtetett. A színes jelzőt akkor használják, amikor az amerikai befolyást akarják szemléltetni a környező országok belpolitikájában – írta a 444.hu.

Letelepedési kötvény: volt – nincs

A hvg.hu információi szerint megszűnik a konstrukció. A letelepedési kötvény kivezetéséről akár már 2 hét múlva szavazhat is az országgyűlés. A kormánypártok szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén állítólag már belengette a letelepedési kötvény megszüntetését Orbán Viktor.

false

 

Bár igaz, a miniszterelnök nem az ellenzék által emlegetett nemzetbiztonsági vagy a párton belüli aggályokban megfogalmazott politikai kockázattal indokolta a lépést, hanem azzal, hogy a megváltozott gazdasági környezetben nincs feltétlenül szükség az addig szerinte egyébként hasznos, de a 2013 óta változatlan kamatfeltételek miatt az államnak egyre drágább konstrukcióra – írja a hvg.hu. A folyamatot a Jobbik múlt heti ultimátuma miatt kell felpörgetni, nehogy úgy tűnjön, hogy a kormány beadja a derekát az ellenzéki párt zsarolásának.

Elkaszálta az ellenzéki népszavazásokat a kormány

Kész Zoltán és Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezése jutott eddig a legtovább az ellenzéki kezdeményezések közül – írja a hvg.hu. Kész Zoltán független parlamenti képviselő azt szerette volna megkérdezni népszavazáson, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatás i jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?” Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azt a kérdést tette volna fel, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

Mivel mindkét kezdeményezéshez az érvényes aláírások száma elérte a százezret – viszont nem volt meg a 200 ezer, amelynél már kötelező kiírni a népszavazást –, a parlament döntött a kiírásról.

Levél az '56-os kormánybiztosnak

Nyílt levelet írt az Eleven Emlékmű csoport Schmidt Máriának. Az aktivista kör többek között azért fordult az ’56-os emlékév kormánybiztosához, mert nem értik, hogy lehet, hogy a Terror Háza előtti köztéri kiállításon a “Hőseink” címet viselő táblán az 1989-ben újratemetett mártírok közül senki nem kapott helyet. Az Eleven Emlékmű közösség ezért még október 22-én gerilla installáció kiegészítés útján hívta fel a figyelmet a torz emlékezetpolitikára. De Schmidt Mária sem volt rest, és tájékoztatót helyeztetett el az Andrássy úti kiállítás darabjain, meddig tart a hivatalos kiállítás.

Kiegészül a hivatalos installáció

Kiegészült a hivatalos installáció

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

Jön a digitális dolgozatírás

Deutsch Tamás, a digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos interjút adott a Magyar Időknek arról, hogy a 2019 szeptemberében kezdődő tanévben pedagógusok, intézményvezetők, szülők és diákok azt tapasztalhatják majd, hogy döntő részben megvalósult az oktatási rendszer digitális átalakítása – derül ki az MTI szemléjéből. 2019, mondjuk, kicsit még arrébb van, de tájékoztatása szerint a digitális átállás megfelelő sebességű és fokozatos, ennek jegyében már 2017 elején elkezdődnek a szükséges beruházások és fejlesztések. Az átalakítást követően a megfelelő digitális írás- és olvasástudást a diákok és tanárok esetében egyaránt korszerű vizsgamódszerekkel mérik és ellenőrzik. Bizonyos tantárgyakból pedig már digitálisan történhet 2019-ben az írásbeli érettségi vizsga, emellett a diákok a dolgozatokat is így írják majd az iskolákban.

Egy magyar is bekerült a másságukat vállaló topvezetők közé

Árvai Péter, a Prezi alapító-vezetője előkelő helyet kapott a Financial Times idei, LMBT cégvezetőket rangsoroló listáján. Árvai illusztris társaságba került, a világ vezető bankjainak, biztosítóinak, vegyipari cégeinek vezérkarában található melegek, leszbikusok közé.

Megelevenedett gyerekrajzok

Melyik gyerek nem vágyik arra, hogy rajzai, kitalált lényei egyszer valóságosak legyenek? A 6 éves Dom nagyon szeret rajzolni, kedvenc műveit saját Instagramjára is feltölti. De apukája is szívesen tölti az idejét hasonló alkotással, ő fia rajzaiból valóságot kreál. Elég menő.

Egérke

Egérke

Fotó: boredbanda.com

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.