Raportra megy az orosz nagykövet Szijjártó Péterhez, mert amerikai háttérhatalmakat és pogromot emlegettek ’56-ról beszélve

  • narancs.hu
  • 2016. október 25.

Hírnarancs

Szijjártó Péternek el kell magyaráznia az oroszoknak, mi volt ’56-ban. Vége a letelepedési kötvénynek. Elkaszálták az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket. Célba ér a digitális oktatási program. Cuki gyerekrajzok élő közegben.

A Külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet

"A találkozón a KKM világossá fogja tenni, senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról, és a forradalom hőseiről" – válaszolta az LMP-s kérdésre a külügy, és erről tájékoztatták az MTI-t is.

false

 

Fotó: MTI/KKM/Szabó Árpád

A nap folyamán ugyanis a zöld párt azt kérte Szijjártó Péter hivatalától, kéresse be az orosz nagykövetet azok után, hogy az orosz állami tévé pogromnak nevezte az '56-os forradalmat. Ugyanitt az állami média egyik vezetője – Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese – "baráti országban szított színes forradalomnak" titulálta '56-ot, ami mögött amerikai titkosszolgálati akciót sejtetett. A színes jelzőt akkor használják, amikor az amerikai befolyást akarják szemléltetni a környező országok belpolitikájában – írta a 444.hu.

Letelepedési kötvény: volt – nincs

A hvg.hu információi szerint megszűnik a konstrukció. A letelepedési kötvény kivezetéséről akár már 2 hét múlva szavazhat is az országgyűlés. A kormánypártok szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén állítólag már belengette a letelepedési kötvény megszüntetését Orbán Viktor.

false

 

Bár igaz, a miniszterelnök nem az ellenzék által emlegetett nemzetbiztonsági vagy a párton belüli aggályokban megfogalmazott politikai kockázattal indokolta a lépést, hanem azzal, hogy a megváltozott gazdasági környezetben nincs feltétlenül szükség az addig szerinte egyébként hasznos, de a 2013 óta változatlan kamatfeltételek miatt az államnak egyre drágább konstrukcióra – írja a hvg.hu. A folyamatot a Jobbik múlt heti ultimátuma miatt kell felpörgetni, nehogy úgy tűnjön, hogy a kormány beadja a derekát az ellenzéki párt zsarolásának.

Elkaszálta az ellenzéki népszavazásokat a kormány

Kész Zoltán és Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezése jutott eddig a legtovább az ellenzéki kezdeményezések közül – írja a hvg.hu. Kész Zoltán független parlamenti képviselő azt szerette volna megkérdezni népszavazáson, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatás i jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?” Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azt a kérdést tette volna fel, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

Mivel mindkét kezdeményezéshez az érvényes aláírások száma elérte a százezret – viszont nem volt meg a 200 ezer, amelynél már kötelező kiírni a népszavazást –, a parlament döntött a kiírásról.

Levél az '56-os kormánybiztosnak

Nyílt levelet írt az Eleven Emlékmű csoport Schmidt Máriának. Az aktivista kör többek között azért fordult az ’56-os emlékév kormánybiztosához, mert nem értik, hogy lehet, hogy a Terror Háza előtti köztéri kiállításon a “Hőseink” címet viselő táblán az 1989-ben újratemetett mártírok közül senki nem kapott helyet. Az Eleven Emlékmű közösség ezért még október 22-én gerilla installáció kiegészítés útján hívta fel a figyelmet a torz emlékezetpolitikára. De Schmidt Mária sem volt rest, és tájékoztatót helyeztetett el az Andrássy úti kiállítás darabjain, meddig tart a hivatalos kiállítás.

Kiegészül a hivatalos installáció

Kiegészült a hivatalos installáció

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

Jön a digitális dolgozatírás

Deutsch Tamás, a digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos interjút adott a Magyar Időknek arról, hogy a 2019 szeptemberében kezdődő tanévben pedagógusok, intézményvezetők, szülők és diákok azt tapasztalhatják majd, hogy döntő részben megvalósult az oktatási rendszer digitális átalakítása – derül ki az MTI szemléjéből. 2019, mondjuk, kicsit még arrébb van, de tájékoztatása szerint a digitális átállás megfelelő sebességű és fokozatos, ennek jegyében már 2017 elején elkezdődnek a szükséges beruházások és fejlesztések. Az átalakítást követően a megfelelő digitális írás- és olvasástudást a diákok és tanárok esetében egyaránt korszerű vizsgamódszerekkel mérik és ellenőrzik. Bizonyos tantárgyakból pedig már digitálisan történhet 2019-ben az írásbeli érettségi vizsga, emellett a diákok a dolgozatokat is így írják majd az iskolákban.

Egy magyar is bekerült a másságukat vállaló topvezetők közé

Árvai Péter, a Prezi alapító-vezetője előkelő helyet kapott a Financial Times idei, LMBT cégvezetőket rangsoroló listáján. Árvai illusztris társaságba került, a világ vezető bankjainak, biztosítóinak, vegyipari cégeinek vezérkarában található melegek, leszbikusok közé.

Megelevenedett gyerekrajzok

Melyik gyerek nem vágyik arra, hogy rajzai, kitalált lényei egyszer valóságosak legyenek? A 6 éves Dom nagyon szeret rajzolni, kedvenc műveit saját Instagramjára is feltölti. De apukája is szívesen tölti az idejét hasonló alkotással, ő fia rajzaiból valóságot kreál. Elég menő.

Egérke

Egérke

Fotó: boredbanda.com

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.