Ez történt Berlinben – Minden, amit eddig tudhatunk, egyben, röviden

  • narancs.hu
  • 2016. december 20.

Hírnarancs

Keddi híreink csak a berlini merényletről.

Mi történt?

Hétfő este egy lengyel rendszámú kamion hajtott egy berlini karácsonyi vásárba, megölt 12 embert, 48-at pedig megsebesített, közülük 18-at súlyosan. A teherautó a Breitscheidplatzon felállított vásár területén gázolt, a Budapester Straße felől érkezett, és a Vilmos császár-emléktemplom előtt fejezte be a tarolást.

A kamion és a romok

A kamion és a romok

Fotó: MTI/AP

A karácsonyi vásárok körül ugyan megerősítették a biztonsági intézkedéseket, ez a vásár viszont nem volt körbekerített, s fontos útvonalak húzódtak mellette. Az áldozatok közül eddig hat német állampolgárt azonosítottak, sok sérült már elhagyhatta a kórházat, köztük az egyik magyar is, ő könnyebb sérüléseket szenvedett. A rendőrség szerint feltehetőleg terrortámadás történt, az eset nagyon hasonló volt a nizzai támadáshoz, viszont eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára. Mára gyásznapot hirdettek Németországban, a karácsonyi vásárok zárva tartanak, ám nem zárják be őket, a biztonságukat viszont megnövelik.

Ki lehet az elkövető?

Hétfő éjjel a berlini rendőrök elfogtak egy 23 éves pakisztáni férfit, aki tavaly december 31-én érkezett Németországba, menekültügyi eljárása azóta folyamatban van. A rendőrség előtt nem volt ismeretlen: szexuális támadás miatt szerepelt nyilvántartásukban. A férfira egyébként egy járókelő figyelt fel, követni kezdte és értesítette a rendőrséget, akik nem sokkal később el is fogták, ám kezdettől fogva tagadta, hogy ő követte volna el a támadást. Kedd hajnalban még kommandósok is megszállták azt a menekültszállást, ahol a pakisztáni férfi élt, négy embert kihallgattak, de senkit sem vettek őrizetbe, majd a berlini rendőrség vezetője, Klaus Kandt elismerte, rossz embert fogtak el. A pakisztáni férfinek alibije van a támadás időpontjára.

Az igazi támadó kiléte így egyelőre nem ismert, szabadlábon van, és a rendőrség szerint fegyver is lehet nála, sőt újabb merényleteket is tervezhet.

Ki vezette a kamiont?

Zurawski az unokatestvére fényképét mutatja

 

Fotó: MTI/AP

A lengyel kamiont egy 37 éves férfi, a szállítmányozó cég tulajdonosának, Ariel Zurawskinak az unokatestvére vezette, aki Olaszországból acélgerendákat szállított Berlinbe, majd onnan ment volna vissza Lengyelországba. Zurawski (aki képünkön unokatestvére képét mutatja) elmondása szerint délután három óra körül beszélt utoljára unokatestvérével, felesége négy órakor már nem érte el. A teherautó műholdas nyomkövetésének köszönhetően annyi tudható, hogy valaki négy óra és öt óra előtt is többször megpróbálta elindítani a kamiont, egy ideig járt a motor, de az autó nem mozdult, majd ismét többször elindították, és végül kicsivel fél 8 után indult el a kamion. A támadás nem sokkal 8 óra után történt, a jármű vezetője kezdő sofőr lehetett. A lengyel sofőr holttestét a kamionban találták meg, Zurawski egy fotó alapján azonosította rokonát, akin szúrt sebek is voltak, feltehetőleg megpróbált elmenekülni a támadó elől.

Mit mondott Merkel?

Angela Merkel német kancellár kedden délelőtt közölte, hogy terrortámadás történt. „Különösen nehéz lesz elviselni, ha bebizonyosodik, hogy az elkövető egy olyan ember, aki menekültként keresett védelmet az országban” – mondta el a kancellár, és hozzátette, ezért a szörnyű tettért a törvény teljes szigorával meg kell büntetni az elkövetőt. Viszont azt is elmondta, hogy „nem akarunk azzal együtt élni, hogy a gonoszaktól való félelem megbénít minket. Nem mondhatunk le minderről, a karácsonyi vásárokról, a családdal és a barátokkal töltött szép órákról, kint az utcán, a mi helyeinken”. Ezért meg fogják találni az erőt ahhoz, hogy úgy éljenek, ahogyan Németországban akarnak: szabadon, együtt és nyíltan. A kancellár ma délután a belügyminiszterrel és a berlini főpolgármesterrel ellátogatott a helyszínre, hogy lerója kegyeletét az áldozatok előtt.

Merkel a helyszínen

Merkel a helyszínen

Fotó: MTI/AP

Nemzetközi reakciók

Sok vezető politikus reagált ma a tegnap esti berlini eseményekre, Donald Tusk, Jean-Claude Juncker és Martin Schulz is részvétet nyilvánítottak, és felajánlották Európa segítségét a német hatóságoknak, ahogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is együttérzését fejezte ki. A belga kormányfő arról számolt be, hogy figyelemmel követik az eseményeket, de ők nem emelik meg a terrorkészültséget, vagyis marad továbbra is a „súlyos”, harmadik fokozat. François Hollande francia államfő pedig elmondta, hogy a franciák különösen bebiztosítják a karácsonyi vásárokat, a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás óta pedig még érvényben van a rendkívüli állapot. Donald Trump szörnyű terrorcselekménynek nevezte a tegnapi eseményt, közölte, hogy ezeket a terroristákat el kell törölni a föld színéről, és a civilizált világnak el kellene kezdenie másképp gondolkodni a kérdésről.

Magyar reakciók

Szijjártó Péter és Áder János levélben fejezték ki együttérzésüket német kollégáiknak, Orbán Viktor pedig levelet írt Merkelnek, melyben közölte: „Tegnap nem csupán a berlini embereket, hanem egész Európát és közös keresztény értékeinket is súlyos csapás érte. Biztosíthatom, hogy kormányom elítéli a terror és az erőszak minden formáját, és kész együttműködni Németországgal Európa és az európai polgárok biztonságának szavatolása érdekében.”

A sajtótájékoztató

A sajtótájékoztató

Fotó: MTI

Ugyanezt mondta ma Kovács Zoltán kormányszóvivő is a Vörösmarty téren tartott sajtótájékoztatón, ahol Bakondi György megnyugtatott mindenkit: Magyarországon nem szigorítják a terrorfenyegetettségi fokozatot, de megerősítik a piacok, bevásárlóközpontok, karácsonyi vásárok rendőri biztosítását. Ezt tették a magyarországi német nagykövetséggel is, a Budapest és München között járó vonatokon pedig szigorúbb lesz az ellenőrzés, az országon áthaladó nemzetközi vonatokat a Készenléti Rendőrség kíséri.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.