Lázár János a Kehit küldi a norvégokra, mielőtt 23 milliót ellődözne csehbe, Ákost 10 milláért viheti valaki franciába meg olaszba, és végre a franciák is elcsesznek valamit. Szerdán is van isten!
Ajánlom
A Miniszterelnökség felkérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálja a Norvég Alap felhasználását. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek kifejtette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Hogy ez az egész ügy miért arcátlan, azt már többször is megírtuk, például itt. Reméljük, a CÖF következő svédtornagyakorlatát a norvégok ellen mutatja be.
Csepreghy Nándor
Fotó: MTI
Az atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint 75 ezer euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár novemberre csehországi fácánvadászatot. A vagyonnyilatkozata szerint ennyi készpénzzel nem is rendelkezik az uniós és norvég állami támogatások felhasználásának irányítása terén múlhatatlan érdemeket szerzett fideszes politikus. A Konopiště vadászterületen csak fácánból 60 ezer darabot vadásztatnak évente az október közepétől január végéig tartó vadászidény során. Ezekből rendelt meg most a szerződés tanúsága szerint 2500-3000 példányt Lázár János, a november eleji hosszú hétvégére. A lelőtt fácánok darabjáért – áfával együtt – 30 eurót kell fizetnie, ha tehát sikerül mind a háromezret leszedni, az már 90 ezer euróba (mintegy 27 millió forintba) fájhat Lázárnak/Lázáréknak.
Pihenő fácánok
10 milliót kap, aki elviszi Ákos műsorát három nagyvárosba, írja az Origo. Ákos jubileumi programját Párizsban, Moszkvában és Rómában kellene előadni, ezt támogatja a friss kiírások közt legnagyobb összeggel a kulturális alap a jogdíjbevételekből. Az nem derült ki a pályázati kiírásból, hogy ki lehet a szerencsés nyertes, de nehezen képzelhető el, hogy valaki olyan, akivel a zenész nem egyezett meg. Az elbírálás szempontjai közt csak olyan általánosságok vannak, mint a „projekt mérete, hatóköre, nyilvánossága, művészi és technikai színvonala, és a szervező, előadó korábbi tevékenysége”. A második legnagyobb összegű pályázat a „Magyar Zene Fesztivál” megvalósítását támogatja Bukarestben. A nemzeti összetartozás napján egy párizsi koncertre 530 ezer, a Ghymes dalainak szlovák nyelvű megjelentetésére 780 ezer forintot szánnak.
A franciák durván túltolták: 2000, túl széles vonatszerelvényt rendeltek. Az SNCF állami vasúttársaság mintegy kétezer darab vasúti szerelvényt szerzett be bővülő regionális hálózatába, 15 milliárd euró értékben, ám a beszerzés után kiderült, hogy a szerelvények nem férnek be az állomások jelentős részére – írja a hvg.hu a Reutersalapján. A hibás számítást az okozta, hogy a vasútvonalakat üzemeltető RFF vállalat csak a 30 évesnél fiatalabb létesítmények paramétereit vizsgálta, miközben sok állomás több mint 50 évvel ezelőtt épült, ekkor pedig még keskenyebbek voltak a szerelvények. A cég szóvivője szerint „kicsit későn” ismerték fel a hibát, ezt elismerik, és vállalják is érte a felelősséget.
1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné(This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.
A filozófus-író (Denis Podalydès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.
Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.
Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.
Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.
Hatos Pál Hideg polgárháború című könyve afféle szintetizáló munka, ahol a történész szerző az 1918-19-es forradalmak és az ellenforradalom korszakának közös, inkább szomorú tapasztalatait és a máig ható következményeit elemzi. A könyv letehetetlen, noha csöppet sem szívderítő olvasmány.
Amit látunk, az a fideszes bábpolitikusok napi működéséhez tartozik: tucatjával készülnek miniszterek, államtitkárok, képviselők irodáiban kínos és nevetséges TikTok-videók, Facebook-reelek, amelyek láthatóan annak a digitális harcnak részei, amelyet Orbán Viktor serege vív a magyarok ellen.
Nem árt felidézni, mit is jelentene a politikai felelősségvállalás, mert a 2010 óta kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz–KDNP 15 éve nagyjából semmiért nem vállalt felelősséget.
