Hányszor hazudott ma Orbán Viktor?

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 25.

Hírnarancs

A tippelésben segít, ha felidézzük, ma éppen milyen füllentéseken kapták az aranyszájú vezetőt. Két hibátlan, korszakos videót is mutatunk mellé!

Jó napot kívánok – hazudta Orbán Viktor. Uj Péter publicisztikája jutott a hírolvasó eszébe ma este, habár abban a békebeli írásban még Kovács László szerepelt. De mi másra gondolhatnánk, amikor bárhová nézünk, Orbán hazugságait látjuk.

És most nem is nagy hazugságokra gondolunk, csak a kínos apróságokra. Az Átlátszó például úgy jutott hozzá a reklámadó bevezetését előkészítő háttértanulmányhoz – amit ma tettek közzé itt –, hogy Orbán azt hazudta a rádióban: „a háttérszámítások léteznek és nyilvánosak is”. Mivel természetesen nem voltak nyilvánosak, az Átlátszó kikérte őket, bár okosabbak nem lettünk tőlük. Igen, ebből is az derül ki, hogy az RTL Klubra találták ki az egészet, hiába hazudja az ellenkezőjét Orbán az államtitkára szájával azóta is.

Üdvözlöm! - hazudta Orbán Viktor

Üdvözlöm! – hazudta Orbán Viktor

Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Az viszont már a hazudozás magasiskolája, amikor két szót mondasz, és kétszer buksz le vele. Hiszen amikor Orbán Viktor azt bírta belemondani a Hír24 kamerájába, hogy a felcsúti stadionban „nincs közpénz”, akkor mindenki rögtön tudta: nem mond igazat. Hiszen Tao bácsi pénze is állami pénz, a stadion pedig abból épült. De az Orbán focialapítványának közhasznúsági jelentését búvárló mfor.hu azt is kiszúrta, hogy az Emmi 2013-ban közvetlenül is támogatta az alapítványt. Ha ez nem közpénz, akkor nem az, hogy zöld az ég és kék a fű, hanem ég a fű és sállálá.

Ezek után már erős gyanakvással fogadjuk azt is, ha Orbán a családi nyaralásról nyilatkozik. A Blikk olvasója fotózta le, ahogy Lázár Jánossal és feleségeikkel repülőznek. Orbán azt mondta a lapnak, hogy Zürichbe repültek magánútra, „ahol az ottani bazilikában egy csodálatos koncertet néztünk végig”. Valahogy ott motoszkál bennünk a gyanú, hogy nem kizárólag a Szentegyházi Gyermekfilharmónia miatt mentek olyan messzire.

De most már elég a rosszindulatú feltételezésekből! Mert azért azt mi sem állítanánk, hogy Orbán mindig, minden kérdésre hazugsággal válaszol. Hiszen van olyan is, amikor egyáltalán nem válaszol semmit – például ha arról kérdezik, „miért nevezett ki államtitkárnak egy volt III/II-est?”

Történt még ma valami a politikában?

Meghalt Richard Attenborough.

Végre lehet fapadossal repülni Lisszabonba.

És annak is nagyon örülünk, hogy Miley Cyrus nyerte a legjobb klip díját az MTV Music Video Awards gáláján. Egyrészt mert maga helyett egy hajléktalan srácot küldött fel a színpadra, ami derék dolog, másrészt mert így megmutathatjuk a díjazott videó átiratát, amely – az eredetivel szemben – igazán eredeti, sőt, drámai. A golyón lovagló művész a pornóipar kipárnázott királya, Ron Jeremy.

De a nap videója természetesen Falus Ferencé. Ha holnap felébredünk, és ez a videó még mindig ott lesz, megpróbáljuk szavakba önteni az érzéseinket. Addig reménykedünk.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.