Orbán újra és újra lejáratja Magyarországot

  • narancs.hu
  • 2015. február 19.

Hírnarancs

Varsóból kiutálta a magyar miniszterelnököt a lengyel politikai elit, a NER-ámokfutás belföldön változatlanul folytatódik, például a szegedi Ságvári gimnáziumra megint rászáll a jobboldal.
false

Orbán, és ami az igazi tragédia, Magyarország vesszőfutása folytatódik a magyar Oroszország-politika miatt: kedden a körbeudvarolt Vlagyimir Putyin alázta meg hazai pályán a kormányfőt, ma pedig Lengyelországban viselkedtek úgy vele, ahogyan az egy megbízhatatlan, a partnereit immár mindenki által láthatóan folytonosan átverő "szövetségesnek" kijár. Orbán hiába sorolta föl a közhelytár vonatkozó passzusait a magyar-lengyel barátságról, a lengyel politika valósággal kiutálta őt Varsóból. Mindennél árulkodóbb, hogy az ellenzéki Jaroslaw Kaczynski pártelnök, Orbán eddigi legodaadóbb ottani híve fogadni sem volt hajlandó a magyar miniszterelnököt. Persze, ha ez pusztán Orbán baja lenne, tennénk rá nagy ívben. De a civilizált nagyvilág amiatti megvetéséből, hogy egy nagyhatalmi agresszornak Budapest biztosította a színpadot ahhoz, hogy kioktassa ukrán áldozatát, nemcsak a magyar külpolitikai kalandorakciónak, hanem mindannyiunknak, az egész országnak kijut, visszavonhatatlanul.

Február elején több falu ellen is törvényességi eljárást kezdeményezett a megyei kormányhivatal, mert a határidőre nem nevezték át a kommunista utcaneveket – írja az origo. Ennek jegyében – immár nem először – a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium is a Fidesz célkeresztjébe került. Az intézkedés törvényi alapja egy 2012-től hatályos módosítás, amely a Magyar Tudományos Akadémiától rendelt – amúgy vihart kavart, és számos ott dolgozó történész fölháborodását is kiváltó – igen gerinces állásfoglaláson ("neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk") alapul. A gimnázium és fenntartója, a Szegedi Tudományegyetem eddig hárítani tudta a merőben politikai indíttatású hecckampányokat; ezúttal viszont ez aligha fog menni, mivel a tavaly nyáron életbe lépett módosított felsőoktatási törvény és közoktatási törvény értelmében a köznevelési intézmények nevéről az oktatásért felelős miniszter, azaz Balog Zoltán dönt. Az Origónak Balog minisztériuma megerősítette, hogy eltökélt a névváltoztatás mellett. Arról, hogy valójában ki volt Ságvári Endre,itt olvashatnak bővebben.

Kényszer alatt hoztam döntéseket – állította ma a Veszprémi Törvényszéken Lakatos Antal, a Kinizsi Bank nagytulajdonos-exvezetője egy, a pénzintézet kényszerintegrációját sérelmező, kisrészvényesek által indított perben. A kistulajdonosok törvénytelennek tartják ugyanis, hogy 2013. július 29-én a bank közgyűlési határozatokkal teljesítette a takarékszövetkezeteket kényszerintegrációba tömörítő, frissen kihirdetett törvény előírásait, például lemondtak addigi, különleges Takarékbank-beli jogosítványaikról. „Tízezer ügyfél és a bank részvényeseinek a védelmében, az azonnali csődhelyzet elhárítására szavaztam meg a határozatokat, miután az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megfélemlített. Azzal fenyegetett, hogy ha ellenkezünk, nyolc napon belül visszavonja banki engedélyünket. Ez pedig egy pénzintézet számára a biztos csőd” – jelentette ki. Hozzátette, a bíróságtól valójában annak kimondását várná, hogy a Kinizsi Bank akkor még nem tartozott az integrációs törvény hatálya alá, ezért a vitatott közgyűlést nekik össze sem kellett volna hívniuk. A bíróság március 4-én hoz döntést. A tárgyalásról a hvg.hu cikkét itt, a Takarékbank állam általi einstandjáról szóló korábbi Narancs-írást pedig itt olvashatják el.

A magyar kormány tudatosan, puszta belpolitikai kampány-, népszerűségjavító és figyelemelterelési megfontolásból szítja a hangulatot a bevándorlók, mindenekelőtt a koszovói menekültek ellen. A bevándorlással foglalkozó holnapi parlamenti vitanap előtt e bűnbakképzés veszélyeire, az elferdített tényekre hívja fel az országgyűlési képviselők figyelmét a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédők szerint Magyarországnak a migrációs és a menekültügyi politika terén is meg kellene őriznie az európai és jogállami értékeket, nincs szükség a bevándorló- és EU-ellenes hisztériakeltésre, és rámutatnak a "megélhetési bevándorlás" kifejezés abszurditására is. Akiket a kormány most "megélhetési bevándorlóknak" bélyegez meg, azok valójában menedékkérők – írják. Magyarországot egyáltalán nem "fenyegetik" a kulturálisan eltérő bevándorlók, mert a lakosság kevesebb mint 2 százalékát kitevő bevándorlók háromnegyede európai országból érkezett. A bűnbakképzést célzó kormányzati kommunikáció valójában a Jobbik szavazóinak megnyerését szolgálja, hangsúlyozzák a jogvédők.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.