Orbán újra és újra lejáratja Magyarországot

  • narancs.hu
  • 2015. február 19.

Hírnarancs

Varsóból kiutálta a magyar miniszterelnököt a lengyel politikai elit, a NER-ámokfutás belföldön változatlanul folytatódik, például a szegedi Ságvári gimnáziumra megint rászáll a jobboldal.
false

Orbán, és ami az igazi tragédia, Magyarország vesszőfutása folytatódik a magyar Oroszország-politika miatt: kedden a körbeudvarolt Vlagyimir Putyin alázta meg hazai pályán a kormányfőt, ma pedig Lengyelországban viselkedtek úgy vele, ahogyan az egy megbízhatatlan, a partnereit immár mindenki által láthatóan folytonosan átverő "szövetségesnek" kijár. Orbán hiába sorolta föl a közhelytár vonatkozó passzusait a magyar-lengyel barátságról, a lengyel politika valósággal kiutálta őt Varsóból. Mindennél árulkodóbb, hogy az ellenzéki Jaroslaw Kaczynski pártelnök, Orbán eddigi legodaadóbb ottani híve fogadni sem volt hajlandó a magyar miniszterelnököt. Persze, ha ez pusztán Orbán baja lenne, tennénk rá nagy ívben. De a civilizált nagyvilág amiatti megvetéséből, hogy egy nagyhatalmi agresszornak Budapest biztosította a színpadot ahhoz, hogy kioktassa ukrán áldozatát, nemcsak a magyar külpolitikai kalandorakciónak, hanem mindannyiunknak, az egész országnak kijut, visszavonhatatlanul.

Február elején több falu ellen is törvényességi eljárást kezdeményezett a megyei kormányhivatal, mert a határidőre nem nevezték át a kommunista utcaneveket – írja az origo. Ennek jegyében – immár nem először – a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium is a Fidesz célkeresztjébe került. Az intézkedés törvényi alapja egy 2012-től hatályos módosítás, amely a Magyar Tudományos Akadémiától rendelt – amúgy vihart kavart, és számos ott dolgozó történész fölháborodását is kiváltó – igen gerinces állásfoglaláson ("neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk") alapul. A gimnázium és fenntartója, a Szegedi Tudományegyetem eddig hárítani tudta a merőben politikai indíttatású hecckampányokat; ezúttal viszont ez aligha fog menni, mivel a tavaly nyáron életbe lépett módosított felsőoktatási törvény és közoktatási törvény értelmében a köznevelési intézmények nevéről az oktatásért felelős miniszter, azaz Balog Zoltán dönt. Az Origónak Balog minisztériuma megerősítette, hogy eltökélt a névváltoztatás mellett. Arról, hogy valójában ki volt Ságvári Endre,itt olvashatnak bővebben.

Kényszer alatt hoztam döntéseket – állította ma a Veszprémi Törvényszéken Lakatos Antal, a Kinizsi Bank nagytulajdonos-exvezetője egy, a pénzintézet kényszerintegrációját sérelmező, kisrészvényesek által indított perben. A kistulajdonosok törvénytelennek tartják ugyanis, hogy 2013. július 29-én a bank közgyűlési határozatokkal teljesítette a takarékszövetkezeteket kényszerintegrációba tömörítő, frissen kihirdetett törvény előírásait, például lemondtak addigi, különleges Takarékbank-beli jogosítványaikról. „Tízezer ügyfél és a bank részvényeseinek a védelmében, az azonnali csődhelyzet elhárítására szavaztam meg a határozatokat, miután az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megfélemlített. Azzal fenyegetett, hogy ha ellenkezünk, nyolc napon belül visszavonja banki engedélyünket. Ez pedig egy pénzintézet számára a biztos csőd” – jelentette ki. Hozzátette, a bíróságtól valójában annak kimondását várná, hogy a Kinizsi Bank akkor még nem tartozott az integrációs törvény hatálya alá, ezért a vitatott közgyűlést nekik össze sem kellett volna hívniuk. A bíróság március 4-én hoz döntést. A tárgyalásról a hvg.hu cikkét itt, a Takarékbank állam általi einstandjáról szóló korábbi Narancs-írást pedig itt olvashatják el.

A magyar kormány tudatosan, puszta belpolitikai kampány-, népszerűségjavító és figyelemelterelési megfontolásból szítja a hangulatot a bevándorlók, mindenekelőtt a koszovói menekültek ellen. A bevándorlással foglalkozó holnapi parlamenti vitanap előtt e bűnbakképzés veszélyeire, az elferdített tényekre hívja fel az országgyűlési képviselők figyelmét a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédők szerint Magyarországnak a migrációs és a menekültügyi politika terén is meg kellene őriznie az európai és jogállami értékeket, nincs szükség a bevándorló- és EU-ellenes hisztériakeltésre, és rámutatnak a "megélhetési bevándorlás" kifejezés abszurditására is. Akiket a kormány most "megélhetési bevándorlóknak" bélyegez meg, azok valójában menedékkérők – írják. Magyarországot egyáltalán nem "fenyegetik" a kulturálisan eltérő bevándorlók, mert a lakosság kevesebb mint 2 százalékát kitevő bevándorlók háromnegyede európai országból érkezett. A bűnbakképzést célzó kormányzati kommunikáció valójában a Jobbik szavazóinak megnyerését szolgálja, hangsúlyozzák a jogvédők.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.