Kádárt elvitte a rendőrség – És Orbánt?

  • narancs.hu
  • 2014. május 18.

Hírnarancs

Hogyan ünnepelte a homofóbiaellenes világnapot a Magyarok Világszövetsége? Ki viszi haza Kádár leveleit? Mi történt a hazai politikában? Egy a jelszónk: Hajrá, Madrid!

Sehogy. Senki. Semmi. De lássuk a részleteket.

Megélhetési zsáner kategóriában a hétvége nyertese Nagy Kriszta Tereskova, aki Orbán Viktort festette meg sok-sok változatban (beszámolónk itt), és ha megfogadja tanácsunkat a belügy, még az is lehet, hogy Pintér Sándor felvásárolja az egész készletet. Ám úgy tűnik, nemcsak a mai vezér izgatja a galeristák fantáziáját. Itt van mindjárt a jóságos Kádár János, akinek írógéppel vésett sorait a Krisztina Antikvárium aukción készült áruba bocsátani, ám ahogy azt az Index megírta, a rendőrség lefoglalta a leveleket, mivel azok jogilag még most is a Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában vannak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztálya jelenleg is vizsgálja a levelek eltűnésének, majd felbukkanásának körülményeit, mert az ügyben a Magyar Nemzeti Levéltár feljelentést tett. A két levél közül az egyik 1989-es, és nagy valószínűséggel az utolsó hivatalos politikai irat, amit Kádár aláírt (1,5 millión indult volna), a másik egy 1987-es, Gorbacsovnak szóló levél kézzel írt piszkozata (1,2 millió), ami úgy kezdődik: „Kedves Gorbacsov elvtárs!”, a folytatásban pedig Kádár megköszöni a felesége születésnapjára kapott levelet és ajándékot.

false

 

Fotó: MTI

Ha egy évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy az Atletico Madrid nyeri a spanyol bajnokságot, illetve, hogy BL-döntőt játszik, az körülbelül annyira lett volna hiteles, mintha azt mondja, hogy Orbán Viktor Nagy Kriszta-aktokat fest, és ki is állítja azokat. Csakhogy az Atletico tényleg megnyerte a spanyol bajnokságot, miután 1-1-et játszott a Barcelonával, tegyük hozzá, teljesen megérdemelten. Hab a tortán, hogy a jövő szombati BL-döntőn, Lisszabonban a Real Madrid lesz az ellenfele, de ezt már önök is biztosan tudják.

És azt tudták, hogy szombaton volt a homofóbiaellenes világnap? Nos, a Magyar Távirati Iroda ennek alkalmából semmiféle hírt nem adott ki, viszont – és ez is valami! – megosztotta velünk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményét, amely szerint: „éppen 24 éve, 1990. május 17-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törölte a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást, levéve ezzel a betegség stigmáját a szexuális kisebbségekről. E világnap az emberi méltóság egyenlőségének eszméjét hordozza, amely kiemelkedő fontossággal bír minden demokratikus államban. Az emberi méltóság alapjoga különbségtétel nélkül megillet minden embert, bőrszíntől, életkortól, nemtől, egészségi állapottól, szexuális irányultságtól vagy éppen nemi identitástól függetlenül. Az emberi jogok tisztelete az európai államok közös értékrendjének része, és egyben alapvető feltétele egy toleráns, befogadó társadalom kialakításának.” A közlemény szerint a „világ számos országában” megemlékeznek e világnapról, ám úgy tűnik, Magyarország nem tartozik közéjük, hiszen az ombudsman közleményét leszámítva nem volt itt semmiféle megemlékezés. Helyette a Magyarok Világszövetségének kivételesen visszataszító sorait olvashattuk.

Amúgy a belpolitika ezen a hétvégén ismét elmaradt, hacsak azt nem tekintjük eseménynek, hogy szombaton az MSZP és a Fidesz a nyugdíjaskártyával makaózott. A szoci Korózs Lajos a korengedményes nyugdíj visszaállítását javasolta, mire a Fidesz kiadott egy közleményt, hogy „a szocialisták csak választási kampány idején és ellenzékben tartják fontosnak a nyugdíjak megvédését, kormányzásuk idején viszont az összeomlás szélére sodorták a nyugdíjrendszert”. Inkább hallgassanak zenét, mint ezeket.

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán
Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék."

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.