Kaposváron ezután bor folyik majd a csapokból, s Orbán fizeti

  • narancs.hu
  • 2015. október 9.

Hírnarancs

Béke, pénz, pénz, olaj, atom. Nobel, Orbán, Izrael, menekültek, Paks. A végén meghal valaki. Pénteki drámáink.

Észak-afrikai demokratáké a Nobel-díj

Noha legtöbben Angela Merkelt vagy Ferenc pápát tartották igazán esélyesnek, a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett (Tunisian National Dialogue Quartet) kapta idén a Nobel-békedíjat. A díjazott szervezetet 2013 szeptemberében alapították, amikor úgy nézett ki, az arab tavasz után kibontakozó demokratizálódás végleg kudarcba fullad a politikai gyilkosságok és a társadalmi lázongások miatt. A Kvartett nevéhez hűen négy szervezetet tömörít (ügyvédi kamara, a tunéziai szakszervezeti szövetség, egy ipari szervezet és civil jogvédő liga), és céljuk a polgárháború kialakulásának megakadályozása valamint a békés politikai folyamatok, a többpárti demokrácia kialakításának elősegítése voltak. Mint mindegyik Nobel-díjnak (de különösen a béke-díjnak) politikai üzenete is van, ami ebben az esetben elég egyértelmű: a 2011-es, arab tavasz néven ismert események nem feltétlenül a káoszt jelentik, Tunéziának sikerült a  demokratizálódás.

120 milliárdot kap Kaposvár Orbántól

Pár hónapos kihagyással újra nyakába vette az országot a miniszterelnök, hogy folytassa Modern Városok néven futó pénzosztó programját – számolt be az Index. Útja ezúttal a somogyi megyeszékhelyre vitte, ahol a várost 1994 óta vezető fideszes Szita Károllyal nagyszabású fejlesztési tervekről számolt be. Fejleszteni fogják a 67-es utat, hogy Kaposvárt is elérje a gyorsforgalmi úthálózat (77 milliárd forint), 12 milliárdért közlekedési csomópont épül, felújítják a Csiky Gergely Színházat (9 milliárd), épül új uszoda (4 milliárd) és egy 4000 férőhelyes sportcsarnok (4 milliárd), fejlesztik a kempinget (4 milliárd) valamint a közműveket is (2 milliárd). Mindezek a 2018-as választásra készen is lesznek, hiszen „régi szerelem van Kaposvár és a mi politikai családunk között” – fogalmazott Orbán.

false

 

Fotó: MTI

Elindult az európai kvótarendszer

Pénteken húsz eritreai menekült érkezett meg Svédországba. Őket a  nemrégiben elfogadott uniós kvótarendszer alapján helyezték át Olaszországból – írja a Guardian. A következő hetekben további száz menekültet szállítanak át Németországba és Hollandiába, összesen 160 ezer embert osztanak el a programban részt vevő uniós országok között. A befogadó országok egyszeri, hatezer eurós támogatást kapnak minden menekült után a közös költségvetésből, míg a szállításért 500 euró jár. Angelino Alfano olasz külügyminiszter szerint óriási siker, hogy megvalósu l a program: „ez a nap igazi győzelem Európának!“

Olajkincsre bukkanhattak Izraelben – fordulat a Közel-Keleten?

A Közel-Keleti országok között Izrael volt az egyetlen, melynek területén egy csepp olajat sem találtak eddig, ám ez most megváltozhat – írja a Fox News. A szíriai határhoz közeli Golán-fennsíkon ugyanis óriási olajmező nyomaira bukkantak. A felfedezést az Afek olajcég (az amerikai Genie Energy izraeli leányvállalata) jelentette be egy tévéműsorban. A vállalat geológusa egy 350 méter vastag kőzetréteg felfedezéséről beszélt, és elmondta azt is, hogy az ilyen rétegek általában 20-30 méter vastagok, tehát jelentős mennyiségű olaj lapulhat a Golán alatt. A kutatók azonban felhívták a figyelmet, hogy a próbafúrások megkezdéséig korai lenne a kőolaj pontos mennyiségéről vagy minőségéről beszélni. A kitermelésnek nem csupán technológiai akadályai lehetnek, hanem politikaiak is. A szomszédos Szíriában mostanában kezd fokozódni a helyzet, hogy Oroszország is beszállt az ISIS elleni (illetve Asszad melletti) harcba. Egy működő olajmező a harcvonal közelében különös biztonsági kockázatot jelentene Izraelnek. Az országnak ugyanakkor nagyon jól jönne a saját energiaforrás, eddig ugyanis minden csepp olajat importálnia kellett. Izraelben naponta 270 ezer hordónyi olajat használnak el.

Nemzetközi bizottság előtt magyarázkodik a kormány Paks II miatt

Genfben egész napos ülésen tárgyalja az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub http://www.energiaklub.hu/hir/a-magyar-kormanynak-ma-nemzetkozi-bizottsag-elott-kell-magyarazkodnia-paks-ii-miatt

és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban. A két szervezet szerint ugyanis a kormány sorozatosan megsértette az Aarhusi Egyezményt, melynek értelmében minden környezetre, illetve környezetvédelemre vonatkozó információnak nyilvánosnak kell lennie. A nyilvánosság mellett az egyezmény kimondja azt is, hogy környezeti ügyekben a döntéshozatalba az érintetteket is be kell vonni. Az Energiaklub közleménye szerint a közérdekű információk döntő részét eltitkolták a nyilvánosság elől. A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor több éves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A két szervezet kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba. A bizottság előzetes állásfoglalását várhatóan az egész napos ülés végén, péntek este hozza meg.

Elhunyt Nemeskürty István

Csütörtök este 91 évesen meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár – tudatta az MTI-vel a család. Nemeskürty István 1925. május 14-én született Budapesten, 1956-tól a Magvető Könyvkiadónál volt szerkesztő. Nemeskürtyt 1959-ben a Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjévé nevezték ki, 1961-től filmtörténetet oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, 1972-től a Budapest Filmstúdió, 1984-től a Magyar Filmintézet igazgatója volt 1987-es nyugdíjba vonulásáig. A rendszerváltozás időszakában, 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnöke volt. 1993-1995 között a Magyar Írókamara elnökeként is dolgozott. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011 óta tiszteletbeli tagja. 1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította, munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével ismerték el. 2001-ben vehette át az újjáalapított Corvin-láncot, 2001-2002-ben, majd 2011-től a kitüntetés elbírálásáért felelős testület elnökeként tevékenykedett.

1957-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1966-ban doktora, 1979-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. 1972-ben jelent meg tabutörő, Requiem egy hadseregért című könyve, amely a második világháborúban a Don-kanyarnál vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg sorsát dolgozta fel.

Filmesztétikai tanulmányainak sorából kiemelkedik Federico Felliniről írott könyve (1974). A magyar kultúra évszázadait Kis magyar művelődéstörténet című kötetében foglalta össze (1992), 1993-ban jelent meg A magyar irodalom története című munkája. Filmforgatókönyveket (Egri csillagok, Mint oldott kéve, Mindszenty József – Devictus Vincit, Sacra Corona) és színműveket is jegyzett. 2005-ben jelent meg Mi végre vagyok a világon címmel életinterjúja, amelyben beszélgetőtársa Koltay Gábor filmrendező.

1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1979-ben József Attila-díjjal, 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1996-ban megkapta a magyar filmszemle életműdíját. 2002-ben II. János Pál pápától a Nagy Szent Gergely Lovagrend nagy tisztikeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. 2003-ban Prima Primissima díjat, 2004-ben Szent István-díjat, valamint Teleki Pál-emlékérmet kapott. 2011-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.