„A 19. Budapest Pride Fesztivál alkalmából támogatásunkról biztosítjuk a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségeket, és támogatjuk azon jogaikat, hogy békésen és törvényes keretek között fejezhessék ki magukat.” Így kezdődik az a közös nyilatkozat, amelyet az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Svájc és Svédország magyarországi nagykövetségei adtak ki. Nincs tudomásunk arról, hogy más országok hasonló rendezvényeivel kapcsolatban is jelent-e meg hasonló körlevél, úgyhogy már most borítékoljuk, hogy a kormányközeli körökben nem kis felháborodást, az ország belügyeibe való beavatkozást stb. fog kiváltani a nyilatkozat. Az már biztos, hogy lesz ellentüntetés: a „Család nevében” Facebook-csoport ugyanott és ugyanakkorra szervezett demonstrációt, amikor a felvonulást tartják. Ahogy arról a Népszava beszámolt, „az MTI azt követően kereste meg az ORFK-t, hogy a Facebook-csoport azt közölte, a Fővárosi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi betiltó határozatát, és így az eredeti terveiknek megfelelően július 5-én délután a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkánál rendezvényt tarthatnak. Ebből következően – tekintettel egy már korábban tudomásul vett rendezvényre – ugyanott, ugyanabban az időben két rendezvény tartható meg.”
„A család hagyományos értékeit kívánjuk népszerűsíteni, egyebek mellett szórólapozással szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét arra, hogy a család a társadalmi élet őssejtje, egy olyan természetes közösség, melyben a férfi és a nő önmaga ajándékozására hivatott a szeretetben és az élet továbbadásában. Célunk a család ellen irányuló törekvésekkel szemben egyfajta társadalmi immunitás kibontakoztatása, különös tekintettel a gyermekek jogaira” – így szól a „Család nevében” ars poeticája. Biztos bennünk van a hiba, de úgy véljük, hogy szombaton ennél sokkal kevésbé szofisztikáltan fogják kifejezni magukat a csoport aktivistái.
|
Nem így L. Simon László, aki tegnapi nagy beégése után a mai Népszabadságban konkrétan coming outolt. Amikor azzal vették elő a magyar kultúrpolitika fenegyerekét (maga Orbán Viktor nevezte így hősünket), hogy miért csak a munkatársai cégeit hívták meg tavaly egy 9,4 milliós kommunikációs tenderre, az államtitkár nemes egyszerűséggel csak annyit válaszolt, hogy „olyan céggel, illetve személlyel akartam együtt dolgozni, akit jól ismerek, akiben megbízom, és mindig minden kérésemet szakszerűen oldotta meg”. Nos, véleményünk szerint ennél őszintébben és veretesebben még senki nem fejezte ki az elmúlt négy évben azt, hogy csak a haveroknak jár megbízatás. Tényleg, mit kell itt hülyeségeket beszélni nemzeti érdekekről, a magyar kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásáról. Portfólió, referencia? Azt bárki csinálhat! L. Simon most végre kimondta, amit eddig is tudtunk: csak annak jár, akit személyesen ismerünk. És hogy mi volt a nagyszabású tender? Tudja a fene. Az volt a címe: „Velencei kerékpárút és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése”. Ehhez tényleg nélkülözhetetlen lehet L. Simon kéréseinek szakszerű megoldása.
És ha már a szakszerűségnél tartunk, ne feledkezzünk meg Lázár Jánosról sem. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a szuperminiszter – korábban polgármester – tegnap Makón kijelentette, hogy „a következő négy évben az önkormányzatok feladata a korábbiaktól eltérően nem a települések üzemeltetése lesz, hanem munkahelyek megteremtése és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás”. Lázár szerint ez azt jelenti, hogy „a helyi közösségeknek is rendelkezniük kell helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekkel, és ehhez szeretne a kormány forrásokat hozzárendelni, és azoknak az önkormányzatoknak, melyek közfeladat ellátására igénylik a forrást, például óvodafejlesztésre, alanyi jogon jár majd a támogatás”. Ez tényleg jól hangzik, már csak az a kérdés, ha nem az önkormányzat, akkor mégis ki lesz az üzemeltető. Az állam? Netán a megbízható haverok?