Mindenki veszít

  • narancs.hu
  • 2013. december 19.

Hírnarancs

A trafikbuli igazából senkinek sem jött be, a magyar focit új titán vezeti, Putyin elsüt egy kegyetlen tréfát. A hírek ma nem vicceltek.
Pintér Attila

Pintér Attila

 

Szürke, kissé nyálkás napunk volt, és pont ilyenek voltak a hírek is:

Végre van új szövetségi kapitánya a nagy sikerű, reménydús magyar futballválogatottnak! Noha jelentős külhoni erőről szóltak előzetesen a hírek és óhajok, az MLSZ végül a Győr edzőjét, Pintér Attilát nevezte ki a posztra. Ő volt az, akiről az FTC játékosai 9 éve, amikor eljött a klubtól, egyebek mellett ezt mondták: „Pintér megalázó hangnemben beszélt velük, a brazil Leandrót csak »buzi brazilként« szólította, korábbi edzőjüket, a szaktekintély Garami Józsefet pedig úgy emlegette, »a múmia«.” Szóval a megfelelő ember került a megfelelő helyre megint.

Menjünk még egy szinttel lejjebb: a Világgazdaság trafikügyi cikkének címe minden lényeges tudnivalót kifecseg: Egyre kevesebb cigi fogy, mindenki bukott. A részletekért ide kattintsanak.

És ez még mindig nem a pince volt, mert oda most érkezünk el: a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András otthonát megszállták a rendőrök, és vitték, ami a kezük ügyébe került. Állítólag azért, mert személyes adatokkal való visszaéléssel gyanúsítják Horváthot. Ilyen az élet, a véletlenek különös összjátékába pedig csak a javíthatatlanul paranoid brüsszelita hangoskodók látják bele a felettébb pitiáner bosszúkísérletbe burkolt nyílt fenyegetőzést.

Az viszont legalább részben vidám (például Fletó testvér számára), hogy a Tárki szerint a DK már lenyomja az Együtt–PM-et.

A nap fekete vicce pedig az, hogy Vlagyimir „Gyed Maróz” Putyin kegyelmet ad Hodorkovszkijnak – éppen akkor, amikor a 2005-ben elítélt olajcápa egyébként is szabadulna. Amúgy a Pussy Riot zenekar aktivista tagjai is kábé így, vagyis akkor kaphatnak amnesztiát, amikor már teljesen mindegy, szóval tekintsünk Keletre, máris szebbnek látszik minden a Kárpátok ölében.

De nem, tekintsünk inkább Nyugatra mégis! Korunk r&b-szupersztárja, pophercegnője és ultradívája, vagyis Beyoncé Knowles a múlt héten teljesen váratlanul piacra dobta új lemezét, és azóta a 14 számhoz készített 17 klip is csorog szépen kifelé a videomegosztókra. A zenerovatnak egyelőre az a kedvence, amit Terry Richardson készített az XO-hoz – ha fejben már menekülnénk innen, ahhoz is kiváló választás:

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.