Vegetál az ország harmada, de a pénzcsap újra folyik!

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 18.

Hírnarancs

És egekben az államadósság. Orbánt kiosztották, Juhász Pétert pedig lejáratják. Csak nem Rogánék? Ja, Antihoz is beugrottak, a Mazsihisz pedig csalódott. A hétfő hírei.

Megnyitották a brüsszeli pénzcsapokat. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt mondta: „az Európai Bizottság megindította az április 15-e után benyújtott magyar fejlesztési számlák kifizetését, és bár az intézményi rendszer átalakításának brüsszeli vizsgálata még nem fejeződött be, a jelek szerint az EB rövid időn belül elfogadhatja azt, így hamarosan aláírható lesz a partnerségi megállapodás.”

Ez ugyan jó hír volt, ez már nem az: egekben az államadósság. Az államháztartás adóssága 2014 második negyedévének végén 25 432 milliárd forint volt, ami a GDP 85,1 százaléka – idézte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatait a napi.hu. A portfolio.hu szerint az utóbbi időszakban csak a négy évvel ezelőtti forintgyengülést követően állt ilyen magasan az államadósság.

Kemény kritikát kapott a Washington Posttól Orbán Viktor. A szerkesztőségi cikk szerint a magyarok „világosan látják, hogy mit forgat Orbán a fejében: a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását, hátrányos megkülönböztetést a nem keresztényekkel és a roma kisebbséggel szemben, és állami irányítású gazdasági populizmust, amely gyanakodva tekint a magán- vagy a külföldi tőkére”. A cikk így folytatódik: „Valójában amit Orbán egy új, válság utáni politikai modellként vázol, az nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet gonosztevők és sarlatánok alkalmaztak a 20. századon át – köztük a nácikat támogató II. világháborús magyar rezsim.”

Orbán állítólag megzsarolta az Erdélyi Magyar Néppártot – írja a Transindex. A portál azt írja, hogy forrásmegvonással fenyegette meg Orbán Viktor az EMNP-t, ha államelnökjelöltet állít. Részletek itt.

Tombol és növekszik Magyarországon a szegénység. Egy legújabb adat szerint közel 3,3 millió szegény él hazánkban. Ez azt jelenti a kutatás szerint, hogy ők azok, akik kevesebb mint 65 ezer forintból élnek havonta. A kimutatás szerint 2008 óta félmillió, tavaly óta százezer ember csúszott le ebbe a sávba.

Mészáros Lőrinc magasról tesz a parlagfűre. Tudjuk, láttuk, fotóztuk.

Juhász Péter érdekes posztot tolt ki reggel az Fb-re. „A családommal a Balatonnál töltöttük a hétvégét. Többen hívtak felháborodva, hogy a Belváros c. lap munkatársaként bemutatkozva felhívta őket valaki, hogy megkérdezze, tudják-e, hogy drogos vagyok. Ez már maga a kampány. A Rogán–Szentgyörgyvölgyi bűnszövetkezet, az V. kerületi lakosok pénzéből végigtelefonáltatta a kerület polgárait, hogy lejárassanak. Érdemes megnézni az RTL Híradóját, mert ugyanarról a cégről van szó, aminek Rogánék 400.000.000.- forintot fizettek ki állítólagos hirdetésekre. Ez nyilvánvalóan nem igaz, mert a 40 oldalas lapban közel 2000 oldalnyi hirdetés került volna ennyibe.”

Eközben a 444.hu-nak sikerült bejutni a híressé vált Pasa parkba. És ha már ott jártak, körbe is néztek. Aztán megírták.

Folyik a leépítés a Népszavánál: nemcsak Dési Jánost, hanem Bocskay Zsoltot is elküldték az egyre nehezebb anyagi helyzetben lévő laptól. Azt hallani, további 4-5 újságírót elküldhetnek még.

Lázár János korábban a zsidó-kerekasztal összehívását kezdeményezte. Erre meghívta a Mazsihiszt is. A szervezet most válaszolt, nem is akármit: Heisler Andrása elnök levélben külön kitért arra, hogy „mély csalódás volt számukra az elmúlt háromnegyed év”, a kormány emlékezetpolitikája a zsidó szervezetek véleményének, kéréseinek figyelmen kívül hagyása miatt, és hogy „nem volt érdemi kapcsolat” a Mazsihisz és a kormány között. Hangsúlyozta, hogy ha a kormány partneri viszonyt akar kialakítani, abban örömmel működnek közre, de a Zsidó Közösségi Kerekasztallal kapcsolatos meghívásra csak akkor tudnak érdemben válaszolni, ha Lázár János elküldi az ülés tervezett pontos napirendjét, és előzetesen a zsidó szervezetek megvitatják azt.

Egyre rémesebb ez az amerikai sztori. „A család kérésére elvégzett független halottkémi vizsgálat szerint legalább hat lövés érte a 18 éves Michael Brownt, ebből kettő a fejét. A gyilkosság ellen tüntetőkkel szemben vasárnap éjjel is könnygázt és gumilövedékeket vetett be a rohamrendőrség a Missouri állambeli St. Louis város Ferguson nevű peremkerületében” – írja az origo. Hat lövés!

Itt pedig elolvashatják, hogy Kertész Imrén kívül kik kapnak állami kitüntetést augusztus 20-án.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.