Az ész a fontos, nem a haj

Horthy + Kádár

Az ifjúság minden tekintélyuralmi rendszer számára kockázati tényező. Néha még a hajukat is megnövesztik ezek a fiatalok!
false

„– Fésűt, kefét, pengét, szappant tessék!” – kínálgatja áruját a torzonborz fiatalok között elhaladó, közepesen rossz arcú kereskedő Szűr Szabó József karikatúráján, amely a Ludas Matyi egyik 1965-ös címlapján szerepelt. Hosszú hajú, szakállas és ápolatlan fiúk, valamint démonian kifestett, s mégis elhanyagolt küllemű lányok, vagy éppenséggel zavarba ejtően uniszex megjelenésű tinédzserek riogatták itt és persze egyebütt is a szülők és a nagyszülők nemzedékeit, lehetőleg beléjük is átplántálva az aggodalmat, amely elsősorban a hatalomgyakorlók körében élt elevenen. 1956 után néhány esztendővel a fiatalok öltözködési és hajviseleti fellazulása ugyanis valóságos kockázatnak tűnt: a generációs elkülönülés és szembehelyezkedés gesztusa rémlett fel minden gombafrizurában, trapéznadrágban s megannyi más ruházati szignálban.

A jelenség persze tekintélyes kultúrtörténeti múltra tekinthet vissza, elvégre a kócosok, a vatermördert viselők és az egyéb öltözködési elhajlók az évszázadok során rendre visszatetszést keltettek a papák társadalmában. Ámde akut politikai veszélynek csak ritkán tekintették az ilyesmit, nem úgy, mint a Kádár-korszak első bő évtizedében, amikor a fiatalok magaviselete, illetve ruha- és hajviselete visszatérő témája volt a napisajtónak, s amikor sokan hajlamosak voltak rendészeti, azaz adminisztratív kérdéssé átminősíteni ezt a divatkérdést. E metódus emblematikus figurája nyilvánvalóan a hajdanvolt Budai Ifjúsági Park teljhatalmú igazgatója, Rajnák László elvtárs volt, aki rendszerint személyesen felügyelte a park közönségének és fellépőinek megjelenését. Volt, hogy teljes együtteseket küldött haza a hosszú haj miatt; ha úgy hozta az élet, egy-egy pofon lekenésére is kedvvel vállalkozott, s egy időben különösen a farmerviselet váltotta ki a haragját: guggolva vizslatta a sorban álló tömeget, hogy a farmereseket idejekorán kiszúrja. A dresszkód e korai fanatikusa utóbb aztán csúnyán lebukott, és gazdasági visszaéléseiért nem csak az állását, de még a szabadságát is évekre elvesztette 1974-ben.

A hivatalos álláspont addigra már amúgy is érezhetően liberálisabbá vált, főleg (de korántsem kizárólag) a szólamok szintjén. Maga Kádár János például a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1967-es kongresszusán – szokott egyensúlyérzékével – már a ruhakontroll túlzásai és vadhajtásai ellen emelte fel a szavát: „…a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég és nem fodrászipari ktsz., és nem is kell az ilyesmivel foglalkoznia.” 1970-ben azután már-már aforisztikus tömörséggel sikerült megfogalmaznia egyszerre atyáskodó és engedékenységet mutató véleményét: „Mindenki olyan hajat hord, amilyet akar, csak mossák.”

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.