A járványhelyzetben a nyilvánosság legnagyobb gátja a kormányzat

Milyen hatásai vannak a koronavírus-járványnak a magyar sajtóra? Egy friss kutatás szerint több médiapiaci szereplő komoly válságba kerülhet a hirdetési piac összeomlása miatt. Médiumok szűnhetnek meg vagy komoly piaci szerepvesztést szenvedhetnek el.

A koronavírus-helyzet a magyar sajtóra gyakorolt hatásáról készített kutatást a Friedrich-Ebert-Stiftung. A felmérés eredményeit konferencia-beszélgetéssel egybekötve ismertették egy webinárium során, melyen Veiszer Alinda vezetésével részt vett Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója, Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője és Szauer Péter, a HVG-Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A FES által rendelt friss jelentés az írott és online közéleti sajtó kulcsszereplőivel készült interjúkon alapszik, körülbelül egy tucat beszélgetést folytattak le a szcéna szereplőivel, de a kormánypárti médiumok részéről nem kaptak választ.

A kutatás többek között az alábbi kérdésekre kereste a választ:

Melyek a koronavírus okozta leállás sajtót érintő legfőbb üzleti és politikai hatásai?

• Mennyire kapnak hiteles és alapos tájékoztatást az újságírók a járványhelyzettel kapcsolatban?
• Hogyan ítéli meg a sajtó a saját munkáját: mennyire kiegyensúlyozottak a sajtótudósítások- és elemzések?
• Vannak-e elhanyagolt aspektusai a válságról szóló híradásoknak?
  

A kutatásról Máriás Leonárd, médiakutató, újságíró számolt be. Kiemelte, hogy válsághelyzetben különösen fontos, hogy a közéleti sajtó megőrizze integritását, mert a sajtó ilyen szituációban kiváltképp hozzájárul az objektív helyzetértékeléshez. Elmondta, hogy terveik szerint a közéleti sajtó helytállásáról szóló riportjukat kibővítik majd a későbbiek során, hogy regionális képet is kapjanak a kialakult helyzetről

A kutatás legfőbb megállapítása – nem meglepő módon – az lett, hogy a hirdetési piac már a járványhelyzet kezdetén összeomlott. A kutatás értékelői szerint a helyzet a kisebb médiapiaci szereplőket akár komoly bajba is sodorhatja. Drámai bevételcsökkenéssel kell számolniuk ugyanis a médiapiaci szereplőknek, melyek közül a független médiumok ráadásul a torzított médiapiacon értek el fenntartható működést az elmúlt években.

A hirdetési piac bedőlése komoly költségcsökkentő intézkedések szükségességét generálta mind a nagy példányszámú lapoknál, nagy látogatottságú portáloknál, mind a regionális médiaszereplőknél. 20-25 százalékos költségcsökkentésről számoltak be a kutatásban megszólalók Máriás Leonárd elmondása szerint, mindez jelentős arányban bércsökkentést jelentett, de akadt olyan szereplő is, amelyik ki tudta használni a kormány gazdasági intézkedései között szereplő járulékmentességet.

Amennyiben a járványhelyzet fennmarad vagy a hirdetéspiac nem indul újra, több kiadónál az első megszorító intézkedések után, további komoly költségcsökkentésre lehet szükség, derült ki a kutatásból. A kisebb médiapiaci szereplők akár meg is szűnhetnek vagy komoly piaci szerepvesztésnek néznek elébe.

A felmérés szerint a nyomtatott lappiacon valamivel kedvezőbb a helyzet, mint amire előzetesen számítottak, mert az árus példányszámok nem estek vissza olyan mértékben, mint ahogy azt jósolták, a visszaesést pedig részben kompenzálta az előfizetők számának növekedése.

A járványhelyzetben a nyilvánosság legnagyobb gátja a kormányzat – állítják a kutatás szereplői. Mert aktívan korlátozzák az információhoz való hozzáférést, míg a mégis megszerzett információkat nehéz hitelesíteni, mert az érintettek nem mernek nyilatkozni vagy egyszerűen csak megtiltották számukra. Ehhez társul, hogy a különböző intézmények, hatóságok ellenségesek a nem kormánypárti médiumokkal. Mint az a kutatásból kiderült, volt olyan állami intézmény, mely egy feltett kérdésre a szigorított rémhírterjesztésre vonatkozó Btk. szöveget küldte el. Miszerint "aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Ezen túl rendszeresen támadják nyilvánosan, különböző fórumokon a nem kormánypárti újságírókat, médiumokat. Míg a rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabály szigorítása egyértelműen alakítja a szerkesztőségek napi munkáját a kutatás szerint, a legtöbb helyen szigorodott a szerkesztőségi protokoll, mely akár öncenzúrához is vezethet. De a törvényi szigor azzal is szűkíti az információszerzési lehetőségét, elijeszti például a forrásokat is.

Mindezen nehézségek ellenére a riport szerint a sajtó szakmai teljesítménye rendkívüli. A korlátozott lehetőségekhez képest magas szakmai színvonalon teljesítenek a független médiumok.

Urbán Ágnes nagyon aggódik a megmaradt független médiáért, mert egy elhúzódó gazdasági válság beláthatatlan következményekkel lehet ezen médiapiaci szereplőkre. Kiemelte, hogy a jogszabályi változás következtében már nem csak az álhírek terjesztése ellen tud fellépni az állam, hanem a valós hír torzítása is 1-5 év szabadságvesztéssel büntethető. Szauer Péter szerint van egy kulcsmotívum a jogszabály változásában, ez pedig az "alkalmas valamire" megfogalmazás, eszerint a bíróságnak azt is mérlegelnie kell, hogy alkalmas-e rá az adott cikk, hogy másokat megzavarjon, rémképzetet keltsen stb. Szauer szerint nem tudjuk, mit jelent ez a megfogalmazás pontosan.

Dull Szabolcs hangsúlyozta, hogy a hírszolgáltatásra nem feltétlenül hat negatívan a koronavírus-járvány, mert megmutatkozott, mennyire kíváncsiak az emberek, milyen információszükségük van.

Itt a friss Narancs!

Nyissa ki bátran! Próba, szerencse: Mire számíthatunk a járványügyi lazítások után? Matematikus, fizikus, hálózatkutató szakértők segítenek megérteni a várható kimeneteleket. Jótékonykodás vagy biznisz? Kína is csak egy kis szeretetre vágyik! A maszkdiplomáciáról és a propagandáról Luke Patey first class külpolitikai elemzőt B. Simon Krisztián kérdezte. (Spoiler: hiába.)