Tévé

A ló túlsó oldalán

Magánszféra

Interaktív

„Gábor, azt megkérdezhetem, hogy mit jelent ön számára a magánszféra?” – szegezi a kérdést Péterfi Judit Vona Gábornak, az ATV új, tabuk feltárására vállalkozó műsorának legelején.

És a Jobbik – magát még mosolygásra is elszánó – elnöke felel, ahogyan válaszol a Magánszféra első adásának mindahány gyurmakeménységű kérdésére, hogy így végre töredelmes önvallomást tehessen: „békés, kompromisszumkereső és nyitott ember vagyok”. Vagy hogy valahára elmondhassa országnak-világnak, hogy ő igazán jámbor lélek, mentálisan nagyon stabil, az olvasás állandóan inspirálja, míg az önmagával való elégedetlenség előreviszi… Szóval hogy csupa olyasmiről beszéljen, amiről beszélnie nyilvánvalóan jól­esik, és talán bizony a népszerűség szempontjából még egyenesen hasznos is.

A régi vágású ATV-néző pedig alighanem elhűlten csodálkozik a kedélyes csacsogás meg a Vonát kondizás és tetováltatás közben megmutató képsorok láttán. Visszaemlékezve azokra a nem is olyan távoli időkre, amikor a csatorna, amúgy botor módon, bojkottálta a Jobbik politikusait, most okkal furcsállhatja a műsort, amely oly sarkos riporteri megállapításokkal vág Vona elevenébe, mint például hogy ő is „pasiból van”. Persze tudhatjuk, az ATV időközben – az évszázados szép magyar hagyományokhoz híven – átesett a ló hasa alatt, s így aztán szinte már magától értetődőnek tekinthető, hogy a Magánszféra című műsor most valósággal ingyenes kampányfilm gyanánt funkcionál.

Péterfi Judit teljesítménye azonban még így is megér néhány keresetlen szót, merthogy a magyar televíziózás jószerint mindenre példát kínáló panoptikumában is ritka jelenség az a masszív szereptévesztés, amelyben a Hír24 volt hírolvasója leledzik. Az ugyan szíve joga, hogy izzó férfi-nő feszültséget képzeljen évődő pártelnöki randevúja köré, ám az alákérdezés és a felesleges, csupán önfelmutató közbevágások metódusának állandó váltogatása bizonnyal a tévés interjúkészítés klasszikus zsákutcájának ítélhető. Ahogyan egy tabukat deklaráltan nem tisztelő műsorban voltaképp az sem különösebben imponáló riporteri teljesítmény, hogy a házasságon kívüli nőügyek bátortalan firtatását Vona oly gyorsan lezárhatta az „erről nem szeretnék beszélni” fordulatával.

Persze ahogyan azt a népi bölcsességek egyik legostobábbika tartja, minden rosszban van valami jó. Ezúttal tényleg van. Az ATV kitartó hívei, soraikban az úgynevezett budapesti balliberális véleményformálókkal, akiknek sokévadnyi elborult (és elborultan jobbos) 700-as klub, Vidám vasárnap meg sokmilliónyi ilyen-olyan kormányzati hirdetés nem volt ehhez elegendő, Vona egyórás reklámblokkja láttán esetleg felismerhetik, hogy a csatorna talántán mégsem a felvilágosult, nyugatias baloldali ellenzék igazi otthona, de még csak nem is a Klubrádió tévés változata. Hogy is mondta a Jobbik tiszta tekintetű pártelnöke, bele a kamerába? Ja, igen, megvan: „nem szabad az embereket hülyének nézni”. Mélyen igaz!

 

ATV, szeptember 21.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?