Rádió

A szülőföld hangja

Egy nap a Duna Worldön

Interaktív

Nem könnyű eldönteni, melyik ún. közszolgálati csatorna járt rosszabbul az új szignálokkal. Sokáig a Bartókot sajnáltuk legjobban, de csak azért, mert eddig elkerülte a figyelmünket a Duna World Kossuth-nóta-parafrázisa.

Maga a – februárban már a második születésnapját ünneplő – csatorna egyébként figyelemre méltó, bár nem feltűnő képződmény. A műholdas, illetve online adásban hallható csatorna nem kisebb feladatot vállal magára, mint a kontinenseken átívelő nemzetegyesítést – igaz, nem tesz érte rettenetesen nagy erőfeszítéseket, hiszen jobbára a Kossuth előző napi adásából szemezget.

Az alapötlet szerint „a Duna Világrádió naponta nyolcórányi szerkesztett adásban tájékoztatja a világ magyarságát Magyarország, a Kárpát-medence és Európa magyarságának életéről”. Ezt a nyolcórás blokkot pedig egy nap háromszor is leadják, mégpedig úgy, hogy az adás „Ausztráliában reggel 6 órakor, az USA nyugati partvidékén 11 órakor, a keleti parton délután kettőkor, Európában pedig este kilenckor” kezdődjék. És aki még ennek ellenére is van olyan ügyetlen, hogy lemaradna róla, az internetes archívumban bepótolhatja kedvenc műsorait – pontosabban bepótolhatta eddig. Valamiért egy hete már nem töltődik az archívum, és az aktuális napi program sem kerül fel, szóval már online is csak az élő adást élvezhetjük, sajnos.

A napi műsoradagot a Himnusz vezeti fel (mi más), majd Németh Miklós Attila műsorvezető köszönti stábja nevében a világban szerteszórtan élő honfitársainkat: „Köszöntök mindenkit, aki hallja és érti a szavam.” Aztán elindul a darálószerű adásgépezet, amiből enyhén pépesítve szivárog elő egy anyaországi tegnap. Van itt Határok nélkül válogatás, olyan látványos teljesítményekkel, amilyen a 89-es temesvári eseményeket értékelő Németh Zsolt, vagy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács egymást oltogató képviselőinek megszólalása, akik szemrebbenés nélkül bemondják, hogy a másik tulajdonképpen nincs is. Nem tudom, milyen lehet egy sydneyi reggel, vagy, teszem azt, San Diegó-i délelőtt, de biztosan viccesebb, ha ezzel a műsorral kíséri le a távolba szakadt hazánkfia. A folytatásban a Szülőföldünk című hibrid műsor következik, amely a Kossuth két külön programjának, a Rendszerváltóknak és a Huszadik századi történelemnek a pároztatásából született. Hogy mi szükség volt rá így, rejtély.

A Duna World teljes műsorblokkjának végighallgatása végül is nagyon tanulságos élmény: bizonyos pillanataiban még reménykedésre is okot ad, mintha a nyolcórás keret jót tenne a Kossuth programjainak, enyhén ébresztgetve azt a gyanút is a hallgatóban, hogy nem is volt ennél több tartalom az elmúlt nap huszonnégy órájában. Már-már a szerkesztőket is dicsérni kezdenénk, hiszen a Vinkó József-féle, valóban szórakoztató Szellem a fazékból; majd a Metró klubtól a Szigetig, ami annak ellenére is élvezetes, hogy az Eddáról szól; végül pedig a Lázár Ervinnel, Mikkamakkával és Vacskamatival hengerlő Alma és fája – ez mind olyan műsor, ami valóban újrahallgatásra érdemes. De örömünk tüze gyorsan lohad. Az előző napi Esti Krónika jókora nyaklevessel térít észhez: országvédelmi akcióterv, rágalmazó Goodfriend és ingyenélő bevándorlók. Mintha arra akarna megtanítani a csatorna, hogy akárhol élünk is, nem feledhetjük, mi és milyen szellemi színvonalon folyik az óhazában.

És akkor még a zenei betéteket nem is említettük. Az egyiknél csak a minőség a gond: Vincze Lilla kelet-európai szintitrashét hallgatva még csak finoman elfintorodunk. A másiknál azonban már a programfelelősök józan eszéért kezdünk aggódni: ahogy Beregszászi Olga elcsicsergi a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországot meg az Édes Erdélyt meg a többi irredenta műdalt, az még a Kossuthnak is sok lenne. De ezek szerint a Duna Worldnél úgy gondolják, a diaszpórának jó lesz ez is.

Duna World Rádió, január 11.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.