Rádió

A szülőföld hangja

Egy nap a Duna Worldön

Interaktív

Nem könnyű eldönteni, melyik ún. közszolgálati csatorna járt rosszabbul az új szignálokkal. Sokáig a Bartókot sajnáltuk legjobban, de csak azért, mert eddig elkerülte a figyelmünket a Duna World Kossuth-nóta-parafrázisa.

Maga a – februárban már a második születésnapját ünneplő – csatorna egyébként figyelemre méltó, bár nem feltűnő képződmény. A műholdas, illetve online adásban hallható csatorna nem kisebb feladatot vállal magára, mint a kontinenseken átívelő nemzetegyesítést – igaz, nem tesz érte rettenetesen nagy erőfeszítéseket, hiszen jobbára a Kossuth előző napi adásából szemezget.

Az alapötlet szerint „a Duna Világrádió naponta nyolcórányi szerkesztett adásban tájékoztatja a világ magyarságát Magyarország, a Kárpát-medence és Európa magyarságának életéről”. Ezt a nyolcórás blokkot pedig egy nap háromszor is leadják, mégpedig úgy, hogy az adás „Ausztráliában reggel 6 órakor, az USA nyugati partvidékén 11 órakor, a keleti parton délután kettőkor, Európában pedig este kilenckor” kezdődjék. És aki még ennek ellenére is van olyan ügyetlen, hogy lemaradna róla, az internetes archívumban bepótolhatja kedvenc műsorait – pontosabban bepótolhatta eddig. Valamiért egy hete már nem töltődik az archívum, és az aktuális napi program sem kerül fel, szóval már online is csak az élő adást élvezhetjük, sajnos.

A napi műsoradagot a Himnusz vezeti fel (mi más), majd Németh Miklós Attila műsorvezető köszönti stábja nevében a világban szerteszórtan élő honfitársainkat: „Köszöntök mindenkit, aki hallja és érti a szavam.” Aztán elindul a darálószerű adásgépezet, amiből enyhén pépesítve szivárog elő egy anyaországi tegnap. Van itt Határok nélkül válogatás, olyan látványos teljesítményekkel, amilyen a 89-es temesvári eseményeket értékelő Németh Zsolt, vagy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács egymást oltogató képviselőinek megszólalása, akik szemrebbenés nélkül bemondják, hogy a másik tulajdonképpen nincs is. Nem tudom, milyen lehet egy sydneyi reggel, vagy, teszem azt, San Diegó-i délelőtt, de biztosan viccesebb, ha ezzel a műsorral kíséri le a távolba szakadt hazánkfia. A folytatásban a Szülőföldünk című hibrid műsor következik, amely a Kossuth két külön programjának, a Rendszerváltóknak és a Huszadik századi történelemnek a pároztatásából született. Hogy mi szükség volt rá így, rejtély.

A Duna World teljes műsorblokkjának végighallgatása végül is nagyon tanulságos élmény: bizonyos pillanataiban még reménykedésre is okot ad, mintha a nyolcórás keret jót tenne a Kossuth programjainak, enyhén ébresztgetve azt a gyanút is a hallgatóban, hogy nem is volt ennél több tartalom az elmúlt nap huszonnégy órájában. Már-már a szerkesztőket is dicsérni kezdenénk, hiszen a Vinkó József-féle, valóban szórakoztató Szellem a fazékból; majd a Metró klubtól a Szigetig, ami annak ellenére is élvezetes, hogy az Eddáról szól; végül pedig a Lázár Ervinnel, Mikkamakkával és Vacskamatival hengerlő Alma és fája – ez mind olyan műsor, ami valóban újrahallgatásra érdemes. De örömünk tüze gyorsan lohad. Az előző napi Esti Krónika jókora nyaklevessel térít észhez: országvédelmi akcióterv, rágalmazó Goodfriend és ingyenélő bevándorlók. Mintha arra akarna megtanítani a csatorna, hogy akárhol élünk is, nem feledhetjük, mi és milyen szellemi színvonalon folyik az óhazában.

És akkor még a zenei betéteket nem is említettük. Az egyiknél csak a minőség a gond: Vincze Lilla kelet-európai szintitrashét hallgatva még csak finoman elfintorodunk. A másiknál azonban már a programfelelősök józan eszéért kezdünk aggódni: ahogy Beregszászi Olga elcsicsergi a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországot meg az Édes Erdélyt meg a többi irredenta műdalt, az még a Kossuthnak is sok lenne. De ezek szerint a Duna Worldnél úgy gondolják, a diaszpórának jó lesz ez is.

Duna World Rádió, január 11.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.