Tévé

Ábel a rengeteg

A nő háromszor

Interaktív

Három nemzedék, három temperamentum, három karakteres személyiség közös csevegős műsora – első látásra valami ilyesmit ígér az ATV új életre keltett péntek esti programja, ám – mint oly sok más esetben is – az első látás igencsak megtévesztő.

Merthogy a reggeli televíziózás hajnalcsillagából mára esti mutatvánnyá előléptetett Ábel Anita mellett a valóságban legfeljebb társalkodónői szerep jut a másik két hölgynek: a műsorkészítés terén nagyobb múltú Endrei Juditnak meg a színészként és civil személyiségként egyaránt jóval érdekesebb Lorán Lenkének. Legfeljebb társalkodónői szerep, írtuk, hiszen a szélre és az elsődleges kameraálláson kívülre ültetett Endrei és Lorán szinte meg se szólal az egész adás alatt: Endrei legelső érdemi mondata például a műsor 30. percében hangzik fel, s a magas korát bájjal viselő Lorán Lenkéből is alig kap valamit a közönség.

Marad tehát Ábel Anita, jóllehet ő a felszíni kamerarutinon túl nemigen mutat föl interjúkészítői erényeket. „Ez minek volt az oka?” – kutyulja össze az egyik alapkérdését (ennek mi volt az oka?), s miközben a beszélgetéseket rendre a bizalmaskodás meg az összerötyögés felé tereli, szinte soha nem érzékeltet valódi empátiát, ráhangolódást. Zavarbaejtően kacskaringós, akár egy teljes percen is túlterjeszkedő kérdései sokszor állításokba torkollnak, vagy ami még rosszabb, saját életből vett párhuzamok kifejtésének terepévé válnak. „Téged az viselt meg…” – fejti meg például Rippel „Feri” életproblémáját, melyre a vélelmezett infarktusa után „egyfolytában 16 órát” futó artista rögvest így kezdheti válaszát: „Engem nem viselt meg semmi.” Amikor pedig Ábel arra a méltán sokakat foglalkoztató kérdésre keresi a választ, vajon Szinetár Dóra miért templomban esküdött örök hűséget jelenlegi, harmadik férjének, akkor késedelem nélkül felidézi, hogy saját, ugyancsak templomban megszentelt házasságának nehezebb pillanataiban: „nagyon sokszor eszembe jut a mondat: boldogságban, boldogtalanságban (!)…”

A műsor egyetlen ponton élénkül meg igazán, amikor az egykori megasztáros interjúalany, Szíj Melinda a média manipulált és hazug voltát kezdi emlegetni. Ábel itt hamar hatékony védőállást vesz fel, s e szakaszban jellemző módon még Endrei Judit legelső megszólalására is sor kerülhet, persze ugyancsak a média védelmében. Pedig hát a bulvármédia manipulatív működésére ez az adás is kínált érzékletes példát: Szinetár Dóra mondatainak félrevezető előzetes tálalásával. Az előző házasságáról és volt férjéről, Bereczki Zoltánról néhány tapintatos, gondosan kimért mondatot megfogalmazó Szinetár Dóra megszólalásait ugyanis az ajánlókban s az adást megelőző nap bulvársajtójában sikerült a valóságosnál sokkalta sértettebbnek és vádolóbbnak sejtetni. Jóllehet döntően ez az interjú is az ábeli lényeglátás és bennfentes tájékozottság jegyében zajlott, a (barát)női együttérzés meg a kor- és pályatársi közös tapasztalatok hangsúlyozásával. S persze efféle szabatos kérdésekkel: „A nemeket hogyan raktad el?”

ATV, november 13.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.