Tévé

Ábel a rengeteg

A nő háromszor

Interaktív

Három nemzedék, három temperamentum, három karakteres személyiség közös csevegős műsora – első látásra valami ilyesmit ígér az ATV új életre keltett péntek esti programja, ám – mint oly sok más esetben is – az első látás igencsak megtévesztő.

Merthogy a reggeli televíziózás hajnalcsillagából mára esti mutatvánnyá előléptetett Ábel Anita mellett a valóságban legfeljebb társalkodónői szerep jut a másik két hölgynek: a műsorkészítés terén nagyobb múltú Endrei Juditnak meg a színészként és civil személyiségként egyaránt jóval érdekesebb Lorán Lenkének. Legfeljebb társalkodónői szerep, írtuk, hiszen a szélre és az elsődleges kameraálláson kívülre ültetett Endrei és Lorán szinte meg se szólal az egész adás alatt: Endrei legelső érdemi mondata például a műsor 30. percében hangzik fel, s a magas korát bájjal viselő Lorán Lenkéből is alig kap valamit a közönség.

Marad tehát Ábel Anita, jóllehet ő a felszíni kamerarutinon túl nemigen mutat föl interjúkészítői erényeket. „Ez minek volt az oka?” – kutyulja össze az egyik alapkérdését (ennek mi volt az oka?), s miközben a beszélgetéseket rendre a bizalmaskodás meg az összerötyögés felé tereli, szinte soha nem érzékeltet valódi empátiát, ráhangolódást. Zavarbaejtően kacskaringós, akár egy teljes percen is túlterjeszkedő kérdései sokszor állításokba torkollnak, vagy ami még rosszabb, saját életből vett párhuzamok kifejtésének terepévé válnak. „Téged az viselt meg…” – fejti meg például Rippel „Feri” életproblémáját, melyre a vélelmezett infarktusa után „egyfolytában 16 órát” futó artista rögvest így kezdheti válaszát: „Engem nem viselt meg semmi.” Amikor pedig Ábel arra a méltán sokakat foglalkoztató kérdésre keresi a választ, vajon Szinetár Dóra miért templomban esküdött örök hűséget jelenlegi, harmadik férjének, akkor késedelem nélkül felidézi, hogy saját, ugyancsak templomban megszentelt házasságának nehezebb pillanataiban: „nagyon sokszor eszembe jut a mondat: boldogságban, boldogtalanságban (!)…”

A műsor egyetlen ponton élénkül meg igazán, amikor az egykori megasztáros interjúalany, Szíj Melinda a média manipulált és hazug voltát kezdi emlegetni. Ábel itt hamar hatékony védőállást vesz fel, s e szakaszban jellemző módon még Endrei Judit legelső megszólalására is sor kerülhet, persze ugyancsak a média védelmében. Pedig hát a bulvármédia manipulatív működésére ez az adás is kínált érzékletes példát: Szinetár Dóra mondatainak félrevezető előzetes tálalásával. Az előző házasságáról és volt férjéről, Bereczki Zoltánról néhány tapintatos, gondosan kimért mondatot megfogalmazó Szinetár Dóra megszólalásait ugyanis az ajánlókban s az adást megelőző nap bulvársajtójában sikerült a valóságosnál sokkalta sértettebbnek és vádolóbbnak sejtetni. Jóllehet döntően ez az interjú is az ábeli lényeglátás és bennfentes tájékozottság jegyében zajlott, a (barát)női együttérzés meg a kor- és pályatársi közös tapasztalatok hangsúlyozásával. S persze efféle szabatos kérdésekkel: „A nemeket hogyan raktad el?”

ATV, november 13.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.