Tévé

Ábel a rengeteg

A nő háromszor

Interaktív

Három nemzedék, három temperamentum, három karakteres személyiség közös csevegős műsora – első látásra valami ilyesmit ígér az ATV új életre keltett péntek esti programja, ám – mint oly sok más esetben is – az első látás igencsak megtévesztő.

Merthogy a reggeli televíziózás hajnalcsillagából mára esti mutatvánnyá előléptetett Ábel Anita mellett a valóságban legfeljebb társalkodónői szerep jut a másik két hölgynek: a műsorkészítés terén nagyobb múltú Endrei Juditnak meg a színészként és civil személyiségként egyaránt jóval érdekesebb Lorán Lenkének. Legfeljebb társalkodónői szerep, írtuk, hiszen a szélre és az elsődleges kameraálláson kívülre ültetett Endrei és Lorán szinte meg se szólal az egész adás alatt: Endrei legelső érdemi mondata például a műsor 30. percében hangzik fel, s a magas korát bájjal viselő Lorán Lenkéből is alig kap valamit a közönség.

Marad tehát Ábel Anita, jóllehet ő a felszíni kamerarutinon túl nemigen mutat föl interjúkészítői erényeket. „Ez minek volt az oka?” – kutyulja össze az egyik alapkérdését (ennek mi volt az oka?), s miközben a beszélgetéseket rendre a bizalmaskodás meg az összerötyögés felé tereli, szinte soha nem érzékeltet valódi empátiát, ráhangolódást. Zavarbaejtően kacskaringós, akár egy teljes percen is túlterjeszkedő kérdései sokszor állításokba torkollnak, vagy ami még rosszabb, saját életből vett párhuzamok kifejtésének terepévé válnak. „Téged az viselt meg…” – fejti meg például Rippel „Feri” életproblémáját, melyre a vélelmezett infarktusa után „egyfolytában 16 órát” futó artista rögvest így kezdheti válaszát: „Engem nem viselt meg semmi.” Amikor pedig Ábel arra a méltán sokakat foglalkoztató kérdésre keresi a választ, vajon Szinetár Dóra miért templomban esküdött örök hűséget jelenlegi, harmadik férjének, akkor késedelem nélkül felidézi, hogy saját, ugyancsak templomban megszentelt házasságának nehezebb pillanataiban: „nagyon sokszor eszembe jut a mondat: boldogságban, boldogtalanságban (!)…”

A műsor egyetlen ponton élénkül meg igazán, amikor az egykori megasztáros interjúalany, Szíj Melinda a média manipulált és hazug voltát kezdi emlegetni. Ábel itt hamar hatékony védőállást vesz fel, s e szakaszban jellemző módon még Endrei Judit legelső megszólalására is sor kerülhet, persze ugyancsak a média védelmében. Pedig hát a bulvármédia manipulatív működésére ez az adás is kínált érzékletes példát: Szinetár Dóra mondatainak félrevezető előzetes tálalásával. Az előző házasságáról és volt férjéről, Bereczki Zoltánról néhány tapintatos, gondosan kimért mondatot megfogalmazó Szinetár Dóra megszólalásait ugyanis az ajánlókban s az adást megelőző nap bulvársajtójában sikerült a valóságosnál sokkalta sértettebbnek és vádolóbbnak sejtetni. Jóllehet döntően ez az interjú is az ábeli lényeglátás és bennfentes tájékozottság jegyében zajlott, a (barát)női együttérzés meg a kor- és pályatársi közös tapasztalatok hangsúlyozásával. S persze efféle szabatos kérdésekkel: „A nemeket hogyan raktad el?”

ATV, november 13.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.