Tévé

Ábel a rengeteg

A nő háromszor

Interaktív

Három nemzedék, három temperamentum, három karakteres személyiség közös csevegős műsora – első látásra valami ilyesmit ígér az ATV új életre keltett péntek esti programja, ám – mint oly sok más esetben is – az első látás igencsak megtévesztő.

Merthogy a reggeli televíziózás hajnalcsillagából mára esti mutatvánnyá előléptetett Ábel Anita mellett a valóságban legfeljebb társalkodónői szerep jut a másik két hölgynek: a műsorkészítés terén nagyobb múltú Endrei Juditnak meg a színészként és civil személyiségként egyaránt jóval érdekesebb Lorán Lenkének. Legfeljebb társalkodónői szerep, írtuk, hiszen a szélre és az elsődleges kameraálláson kívülre ültetett Endrei és Lorán szinte meg se szólal az egész adás alatt: Endrei legelső érdemi mondata például a műsor 30. percében hangzik fel, s a magas korát bájjal viselő Lorán Lenkéből is alig kap valamit a közönség.

Marad tehát Ábel Anita, jóllehet ő a felszíni kamerarutinon túl nemigen mutat föl interjúkészítői erényeket. „Ez minek volt az oka?” – kutyulja össze az egyik alapkérdését (ennek mi volt az oka?), s miközben a beszélgetéseket rendre a bizalmaskodás meg az összerötyögés felé tereli, szinte soha nem érzékeltet valódi empátiát, ráhangolódást. Zavarbaejtően kacskaringós, akár egy teljes percen is túlterjeszkedő kérdései sokszor állításokba torkollnak, vagy ami még rosszabb, saját életből vett párhuzamok kifejtésének terepévé válnak. „Téged az viselt meg…” – fejti meg például Rippel „Feri” életproblémáját, melyre a vélelmezett infarktusa után „egyfolytában 16 órát” futó artista rögvest így kezdheti válaszát: „Engem nem viselt meg semmi.” Amikor pedig Ábel arra a méltán sokakat foglalkoztató kérdésre keresi a választ, vajon Szinetár Dóra miért templomban esküdött örök hűséget jelenlegi, harmadik férjének, akkor késedelem nélkül felidézi, hogy saját, ugyancsak templomban megszentelt házasságának nehezebb pillanataiban: „nagyon sokszor eszembe jut a mondat: boldogságban, boldogtalanságban (!)…”

A műsor egyetlen ponton élénkül meg igazán, amikor az egykori megasztáros interjúalany, Szíj Melinda a média manipulált és hazug voltát kezdi emlegetni. Ábel itt hamar hatékony védőállást vesz fel, s e szakaszban jellemző módon még Endrei Judit legelső megszólalására is sor kerülhet, persze ugyancsak a média védelmében. Pedig hát a bulvármédia manipulatív működésére ez az adás is kínált érzékletes példát: Szinetár Dóra mondatainak félrevezető előzetes tálalásával. Az előző házasságáról és volt férjéről, Bereczki Zoltánról néhány tapintatos, gondosan kimért mondatot megfogalmazó Szinetár Dóra megszólalásait ugyanis az ajánlókban s az adást megelőző nap bulvársajtójában sikerült a valóságosnál sokkalta sértettebbnek és vádolóbbnak sejtetni. Jóllehet döntően ez az interjú is az ábeli lényeglátás és bennfentes tájékozottság jegyében zajlott, a (barát)női együttérzés meg a kor- és pályatársi közös tapasztalatok hangsúlyozásával. S persze efféle szabatos kérdésekkel: „A nemeket hogyan raktad el?”

ATV, november 13.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.