Tévé

Játssza az eszét

Észbontók

Interaktív

„Támad a sötétség” – ezzel a műsorvezetői bejelentéssel indul a Viasat 3 jó alaposan beharangozott „műveletlenségi vetélkedője”, s ez a felütés elsőre lefegyverzően őszintének tetszik.

Hiszen ugyan mi lenne kifogásolható abban, ha az emberi ostobaság orgiáját ígérő műsor valóban ostobaságot ad? Mi több, mindjárt emeletes ostobaságot, merthogy a móka többszintes: a vetélkedőt rissz-rossz válaszaikkal eldöntő szőke és barna szoláriumladyket, agyongyúrt internetes sztárokat bátran butának ítélhetik az ugyancsak országos ismertséget áhító játékosok, akiket viszont a tévénézők tarthatnak reménytelenül prosztóknak, miközben a képernyő elé telepedő nézőket nyilvánvalóan a műsor készítői vélik hasznos hülyéknek. A képlet teljes, a kör bezárult, a csatorna csütörtök esténként igazán mindenki számára kínál lenéznivalót.

Az ellen tehát a korrektség jegyében oktalanság lenne ágálni, hogy a stúdió egyik kanapéján konszenzus alakulhat ki azzal kapcsolatban, miszerint hazánknak összesen tizenegy megyéje van, vagy az óceán lehet akár négyszáz kilométer mély is. A műsor ugyanis éppen erre vállalkozott, s vaskalapos értékőrző ókonzervatív, aki nem látja át a televíziós felfordult világ oly célirányos, zárt logikáját. Éppígy az is a mi „szórakoztatásunkat” szolgálja, hogy a mások butaságára tippelgető fiú- és lánycsapat tagjai olykor ilyeneket mondanak: „nem hiszem, hogy nagy megfejtést okozna”, „kijött az első videoklipe” (!). De már azon azért egy kicsit elcsodálkozhatunk, hogy a vetélkedőben a szellem napvilágát képviselő játékmester, a fölényes Kovács Áron bizony „Rosár-tesztről” beszél, s ha jobban odafigyelünk, valami egészen más is furcsának tűnhet. Méghozzá az, hogy a butaságok tekintélyes hányada őszintétlen, vagyis hogy itt rútul becsapják a közönséget: a buták ravaszul túlspilázzák önnön butaságukat. Az idei nyár nagy felfedezettje, Pumped Gabo például félreismerhetetlenül játssza az eszét – persze a szokottal ellenkező értelemben. A géppuskalábú izomember, aki odahagyta érettünk a melegpornó nemzetközi, de azért mégiscsak rétegközönségét, s most korunk VV Cristofeljének rangjára tör, ugyanis máskülönben nem kezdene mitológiai halandzsába a Nap és a Föld alapviszonya kapcsán, s persze az Anyám tyúkja második sora gyanánt se nyögné be az alábbi szellemességet: [„Ej mi a kő! tyúkanyó, kend”] „már megint kihagytad a lábnapot?”

Itt bizony a legrosszabb fajta, mórikáló jópofáskodást adnak a beígért őseredeti, lábon kihordott agyhalál helyett, s ez már a műsor saját, előtámadó jellegű filozófiája szerint se védhető, vagy pláne legitim cselekedet. Nagyon úgy fest, az általános megvetésre alapozott, körkörös lenézés igazi vesztesei még e faramuci belső logika világában is maguk a tévénézők. Mert ha az tán nem lenne elég megalázó, hogy ostobaságot kapnak műsor képében, a nézők ráadásul még azt is felismerhetik, hogy sötét emberek oly könnyen megvezethetőnek ítélik őket. Mert hát ilyen az Észbontók: nemcsak buta, gonosz is.

Viasat 3, október 29.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.