Egy hét kultúra 2025/19.

  • Narancs
  • 2025. május 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

OLTÁRKÉP Az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő londoni National Gallery 20 millió dollárért (több mint 7 milliárd forint) vásárolta meg egy ismeretlen művész 16. századból származó oltárképét. A festményt a Sotheby’s közvetítésével egy magángyűjteményből értékesítették, az ügyletet az American Friends of the National Gallery of London nevű szervezet finanszírozta. Az alkotó kiléte olyannyira bizonytalan, hogy művészettörténészek között még azzal kapcsolatban is vita folyik, vajon A Szűz és a gyermek Szent Lajossal, Szent Margittal és két angyallal címen ismert kép festője francia vagy németalföldi volt-e. A festményt először 1602-ben dokumentálták, akkoriban feltehetően a németalföldi város, Gent egyik templomának oltárképeként szolgált, ám elkészültét mintegy száz évvel korábbra, 1510 köré datálják. A kompozíció egyik különlegessége, hogy a tölgyfa táblára festett kép alján egy sárkány látható, ami ikonográfiailag egészen egyedülálló az észak-európai művészetben. Az alkotás több mint 60 év után először lesz látható nyilvános kiállításon, a National Gallery május 10-től látogatható új tárlatán.

GLADIÁTOR A PLOS One című tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány szerint egy Angliában húsz évvel ezelőtt megtalált csontváz az első közvetlen bizonyítéka annak, hogy az ókori Róma gladiátorai valóban harcoltak oroszlánokkal. Az emberek és vadállatok közötti összecsapások emlékét számos ókori szöveg, mozaik és dombormű megőrizte, a régészek azonban korábban nem ismertek olyan, gladiátoroktól származó maradványokat, amelyek bizonyítottan állatok okozta sérülések nyomait hordoznák. A mai York közelében megtalált, 6DT19 kóddal azonosított – a feltárás helye és az eltemetés módja alapján egy 1800 évvel ezelőtt élt gladiátornak tulajdonított – csontváz csípőcsontján olyan bemélyedések láthatók, amelyekről az írországi maynoothi egyetem kutatói sikeresen bebizonyították, hogy oroszlán által ejtett harapásnyomok. Ennek megállapításához a tudósok brit állatkertekben élő nagymacskák harapásnyomait hasonlították össze a 6DT19 csípőjén azonosított sérüléssel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.