Egy hét kultúra 2025/19.

  • Narancs
  • 2025. május 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

OLTÁRKÉP Az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő londoni National Gallery 20 millió dollárért (több mint 7 milliárd forint) vásárolta meg egy ismeretlen művész 16. századból származó oltárképét. A festményt a Sotheby’s közvetítésével egy magángyűjteményből értékesítették, az ügyletet az American Friends of the National Gallery of London nevű szervezet finanszírozta. Az alkotó kiléte olyannyira bizonytalan, hogy művészettörténészek között még azzal kapcsolatban is vita folyik, vajon A Szűz és a gyermek Szent Lajossal, Szent Margittal és két angyallal címen ismert kép festője francia vagy németalföldi volt-e. A festményt először 1602-ben dokumentálták, akkoriban feltehetően a németalföldi város, Gent egyik templomának oltárképeként szolgált, ám elkészültét mintegy száz évvel korábbra, 1510 köré datálják. A kompozíció egyik különlegessége, hogy a tölgyfa táblára festett kép alján egy sárkány látható, ami ikonográfiailag egészen egyedülálló az észak-európai művészetben. Az alkotás több mint 60 év után először lesz látható nyilvános kiállításon, a National Gallery május 10-től látogatható új tárlatán.

GLADIÁTOR A PLOS One című tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány szerint egy Angliában húsz évvel ezelőtt megtalált csontváz az első közvetlen bizonyítéka annak, hogy az ókori Róma gladiátorai valóban harcoltak oroszlánokkal. Az emberek és vadállatok közötti összecsapások emlékét számos ókori szöveg, mozaik és dombormű megőrizte, a régészek azonban korábban nem ismertek olyan, gladiátoroktól származó maradványokat, amelyek bizonyítottan állatok okozta sérülések nyomait hordoznák. A mai York közelében megtalált, 6DT19 kóddal azonosított – a feltárás helye és az eltemetés módja alapján egy 1800 évvel ezelőtt élt gladiátornak tulajdonított – csontváz csípőcsontján olyan bemélyedések láthatók, amelyekről az írországi maynoothi egyetem kutatói sikeresen bebizonyították, hogy oroszlán által ejtett harapásnyomok. Ennek megállapításához a tudósok brit állatkertekben élő nagymacskák harapásnyomait hasonlították össze a 6DT19 csípőjén azonosított sérüléssel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.