Egy hét kultúra 2025/19.

  • Narancs
  • 2025. május 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

OLTÁRKÉP Az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő londoni National Gallery 20 millió dollárért (több mint 7 milliárd forint) vásárolta meg egy ismeretlen művész 16. századból származó oltárképét. A festményt a Sotheby’s közvetítésével egy magángyűjteményből értékesítették, az ügyletet az American Friends of the National Gallery of London nevű szervezet finanszírozta. Az alkotó kiléte olyannyira bizonytalan, hogy művészettörténészek között még azzal kapcsolatban is vita folyik, vajon A Szűz és a gyermek Szent Lajossal, Szent Margittal és két angyallal címen ismert kép festője francia vagy németalföldi volt-e. A festményt először 1602-ben dokumentálták, akkoriban feltehetően a németalföldi város, Gent egyik templomának oltárképeként szolgált, ám elkészültét mintegy száz évvel korábbra, 1510 köré datálják. A kompozíció egyik különlegessége, hogy a tölgyfa táblára festett kép alján egy sárkány látható, ami ikonográfiailag egészen egyedülálló az észak-európai művészetben. Az alkotás több mint 60 év után először lesz látható nyilvános kiállításon, a National Gallery május 10-től látogatható új tárlatán.

GLADIÁTOR A PLOS One című tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány szerint egy Angliában húsz évvel ezelőtt megtalált csontváz az első közvetlen bizonyítéka annak, hogy az ókori Róma gladiátorai valóban harcoltak oroszlánokkal. Az emberek és vadállatok közötti összecsapások emlékét számos ókori szöveg, mozaik és dombormű megőrizte, a régészek azonban korábban nem ismertek olyan, gladiátoroktól származó maradványokat, amelyek bizonyítottan állatok okozta sérülések nyomait hordoznák. A mai York közelében megtalált, 6DT19 kóddal azonosított – a feltárás helye és az eltemetés módja alapján egy 1800 évvel ezelőtt élt gladiátornak tulajdonított – csontváz csípőcsontján olyan bemélyedések láthatók, amelyekről az írországi maynoothi egyetem kutatói sikeresen bebizonyították, hogy oroszlán által ejtett harapásnyomok. Ennek megállapításához a tudósok brit állatkertekben élő nagymacskák harapásnyomait hasonlították össze a 6DT19 csípőjén azonosított sérüléssel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.

Kedves Fiatalok! A Fidesz szeret titeket

"Fiatalok, kis szarjankók, ne hallgassatok Azahriah-ra, ne hallgassátok őt, mert ő a következő kétharmados győzelmünk után leszegett fejjel, s azzal a hüllő természetével együtt fog visszasunnyogni hozzánk, addig meg már egy év sincs hátra."