Tévésorozat

Az irányítók

  • Gera Márton
  • 2015. szeptember 6.

Interaktív

„Nincsenek balesetek” – hirdeti a kanadai minisorozat, a magyarázat kapcsán pedig még Szaniszló Ferencet is eheti a sárga irigység. Nehéz is azzal mit kezdeni, hogy a balesetek és a természeti katasztrófák valójában előre megtervezett események, öltönyös urak ötölték ki az irodaházak legfelső emeletén, és ennek pusztán egy célja van: pénzt akarnak szerezni a tőzsdén. A kamionba direkt hajtott bele a vonat, a házat szándékosan robbantották fel; és a készítők bőven tudják folytatni. Annyi a gond, hogy amíg ezek az elméletek egy pénteki sörözgetés során vidáman elmennek, egy sorozatot nem lehet rájuk építeni. Vagyis lehetne, de akkor megfelelően fel kellene építeni a cselekményt, nem elég blöffölni, és azt hozni bizonyítékként, hogy a pénzemberek kapzsik, és még többet akarnak.

Pedig vannak jó pillanatai Az irányítóknak, amikor az összeesküvés-elmélet a háttérbe szorul, és zajlik a nyomozás, üldözik a gazfickókat. Csak azt nehéz megérteni, miért kell mindenáron robbantásos jeleneteket mutatni, ha azok a 90-es évek videojátékainak a színvonalát sem érik el. Mennyivel jobb lenne, ha lettek volna fordulatok, a forgatókönyvírók fokozatosan elfelejtették volna a bornírt elméletüket. Akkor talán nem lett volna ilyen lagymatag a bevezető epizód sem, amihez képest a második rész kész felüdülés, bár a dialógusok könnyen elmehetnének a Jóban Rosszban c. magyar butaságba is: a nyomozónő megkérdezi a társát, mit lát, mire az felkiált, hogy bomba, erre ahelyett, hogy futna, elkezd azon rugózni, tényleg bomba-e.

Magyarországon vetíti a FOX

Figyelmébe ajánljuk

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.