Sosem volt egy nádszáltermet, de ez a kinyúlt kardigán még testesebbé teszi, a haja megnőtt, zsíros és a válláig ér, szakállat eresztett és megőszült. Ül egy asztalnál, előtte csipeszek, szikék, kis nagyító, nagy nagyító, lupé, mindenféle miniatúrák barackolására szolgáló kis szerszámok, mellette egy baszom nagy makett, afféle terepasztal, de nem a kis csühös zakatol rajta, hanem valami történelmi japán udvarház áll, az udvara roskadásig katonákkal, ilyeneket barkácsol maga is, csupa talpig vértbe és ordítozásba (dózó!) csomagolt kis harcias pofájú figura, alighanem odabent az udvarházban egy Kuroszava-film bábverziójára castingolnak, vagy valami ilyesmi. Balról bejön egy olyan nagy fransziás kávésbögrét melengetve a kezében Robert de Niro, fel-alá császkál a szobában, ő meg kiselőadást rögtönöz neki az elcsapott, falkákba verődött szamurájok, a roninok nehéz sorsáról és nem különben nehéz természetéről, ezzel terelgetvén a helyes útra a jó Bobbyt, hogy hogyan tudná a leghatékonyabban felkoncolni a filmben szereplő többi világsztárt. Tényleg, a Roninban még a kocsik (még futószalagszagú óriás Audik) és külső helyszínek is világsztárok voltak, nemhogy a színészek, Nizza, Róma, tán még Párizs is, de arra már nem esküdnék meg, viszont arra mindenképpen, hogy az ő fellépése volt a legnagyobb truváj ebben az amúgy tök kellemes és lendületes marhaságban. Már akkor is öregnek látszott, pedig huszonkét évvel ezelőtti filmről beszélünk. Öreg volt és mindent látott, tehát bölcs is volt, még ezeket a múltban hőzöngő japókat is névről ismerte. Szerencsére mi is láttunk már addigra sok mindent. A magyar mozikba tán 1965-ben került el Michel Deville ’62-es filmje, A hazug lány a szépséges Marina Vladyval, már abban is benne volt (még Michelnek hívták, aztán össze-vissza volt Michel és Michael, érthető okokból). Marcel Carné A rend gyilkosai című remekében Bertrand felügyelő? Lebel A Sakál napjában, aki végül megmenti De Gaulle tábornokot és elkapja a veteránnak öltözött Sakált? Buñuelnél A szabadság fantomjában? Vagy Pierre a Klein úrban? Holnapig sorolhatnám. Tegnap meghalt Michael Lonsdale, a legfranciább angol, egy igazi színészkirály.
Pénteken (25-én) a Filmbox Extra este kilenckor A góré című amerikai filmet adja – remek magyar cím, nemde. Tizenegykor ugyanitt Az öngyilkos bevetés megy (erre szokás azt mondani: ne bassz!), vagy választhatjuk a Paramount Channelen huszonöt perccel később kezdődő Scorsese-kudarcot, a Viharszigetet. Az öngyilkos bevetésben mindenesetre Sean Bean intézkedik valami elég hasonló szituációban, mint amilyenből konkrétan hazazavarták az előbb emlegetett Roninban.
Szombaton az HBO3 este nyolctól lenyomja egy szuszra a Mrs. Amerika c. sorozat mind a kilenc részét, s ez a folyamat eltart egészen fél négyig, úgyhogy hiba lenne kihagyni. Különben is tartozunk ennyivel a női egyenjogúságért folytatott harc hőseinek, lévén róluk szól e mű. Meg hát az ellenoldalt képviselő Cate Blanchettnek is tartozunk még többel is, mert ő meg miután lesminkelt, oly szépen kiállt az SZFE függetlenségéért. Apropos!
Csütörtökön (ezt kapd el!) a Duna tévé is kiáll ugyanezért, hisz’ éjjel tizenegykor leadják Székely Gábor 1980-as tévéjátékát, a Névnapot. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen
Hétfő is van a világon, amikor pedig egy Politikai pókháló című, 2004-es dán filmet ad a sima Filmbox. E film már csupán a címéből ítélve is a koppenhágai Christiansborgban játszódhat, tehát lesz mit nézni rajta.
Kedden este kilenckor bizonyos Moziverzum tűzi műsorára a Keresztapa III-at, mely dolgozat attól lett most hirtelen érdekes, hogy a vén hadastyán (Coppola) kijelentette, újrarajzolja az egészet, mert nem halt meg benne eléggé Michael Corleone – ez nem a Michaelek hete, nyilván. És Django is elszabadul kicsit később ugyanit. A tévézés a nép Oidipusza!
