A „családi perpatvar” másik résztvevője az Epic nevű játékipari óriáscég, egyebek mellett a Fortnite nevű játék fejlesztője. A törzsközönség egyrészt a lövöldözés miatt, másrészt a rendszeresen megújuló tartalomért kedveli: volt már koncert a játékban, jelentek meg idegenek, most éppen a Marvel világának hőseit lehet megszemélyesíteni. Bár a legnépszerűbb játékok top 10-es listájára épphogy nem férne fel – ehhez olyan versenytársakat kellene maga mögé utasítania, mint a Microsoft Solitaire (pasziánsz), a Tetris vagy a 480 millió játékost elérő Minecraft –, de a maga 350 millió játékosával a Fortnite azért ott van az élbolyban.
A Fortnite legnépszerűbb része az ingyenesen elérhető battle royale, vagyis a „mindenki mindenki ellen” játékmód. Azonban ezen is keres az Epic: lehet jegyet venni, amellyel speciális kiegészítők, ruhadarabok és egyéb, a játékbeli teljesítményt nem befolyásoló kozmetikai extrák (például más játékos figura, ejtőernyő, tánclépés) járnak. És ezzel elértünk az ütközés forrásáig.
Kesztyűt dob
A Fortnite ugyanis nem csak iPhone-ra alkalmazva létezik, hanem számítógépre és játékkonzolokra is: ezeken a platformokon is elő lehet fizetni a Fortnite-ra, s lehet vásárolni a játékban beváltható virtuális fizetőeszközt. Az Epic annyit tett, hogy ezt a lehetőséget az iOS felhasználóknak is elérhetővé tette, azaz az Apple boltját megkerülve lehet vásárolni a cégtől. Ez azért vörös posztó az Apple számára, mert minden iOS-rendszeren belüli fizetés után (tehát bármit is veszünk iPhone-on vagy iPaden a szoftverboltból) az összeg 30 százaléka az Apple kasszájában landol. A rendszer megkerülésével az Epic az arcukba dobta a kesztyűt.
Persze az Epic nem véletlenül szegte meg az Apple szabályzatát. A cég valamelyik számítógépén biztosan van egy Excel tábla, amellyel összevetették a 30 százalékos jutalék miatt elfolyt összegeket, illetve az Apple-vel vívott háború árát. Az Apple természetesen mindent megtesz, hogy betartassa a szabályait, amelyek alól csak kevés cég – például az Amazon – kapott felmentést vagy bárminemű kedvezményt. (Az Amazon azzal tudta elérni a kedvezményt, hogy tudott mit kínálni az Apple-nek cserébe: a videós tartalmai megjelenhettek az Apple TV-eszközön.)
Az Apple előbb a Fortnite-ot, majd az Epic fejlesztői licencét is felfüggesztette, így a cég játékai eltűntek az App Store-ból. Ez persze nem jelent csődöt az Epicnek, hiszen a számítógépeken, játékkonzolokon és az androidos telefonokon továbbra is elérhető a játékuk. Nyilvánosan elérhető adatok ugyan nincsenek, de a forgalomban lévő becslések szerint az Epic 600–700 millió dollártól, az Apple 360 millió dollártól esik el a kereskedelmi háború miatt.
Ki a gyenge?
Imázsépítés szempontjából az Apple legzseniálisabb húzása az 1983-ban bemutatott 1984 című reklámszpot volt. Az Orwell disztópiáját megidéző film során egy sportoló befut az óriás képernyő előtt agymosódó tömegek közé, és kalapácsával szétzúzza a kijelzőt. Az Apple erősen szembehelyezkedett korának nagy technológiai cégeivel, leginkább a PC-piacot megteremtő és uraló IBM-mel. Ezzel több mint húsz éven át tetszeleghetett a kisebb, gyengébb, de innovatívabb, menőbb szereplő szerepében. Szép kép, már ha jótékonyan megfeledkezünk a 90-es évek borzasztó Apple-modelljeiről. Az iPhone sikere után azonban a cég bevételei rohamos növekedésnek indultak. A hardveres ökoszisztéma sikere mellett az iPhone- és iPad-eszközökhöz csatlakozó alkalmazásbolt sikere is kellett ahhoz, hogy az Apple mára jelentős adag készpénzen, durván 200 milliárd dolláron üljön. Ezt pedig egyebek mellett úgy érték el, hogy minden, az App Store-on keresztül eladott termék árának 30 százaléka az Apple kasszájába folyik be.
A szabály lényegében változatlan maradt, csak az Apple kicsi cégből az okosmobilos világ nyertesévé vált. Nem ők adják el a legtöbb készüléket, a gyártók tömegei által használt Android-rendszer ebben a tekintetben népszerűbb, de az átlagos iPhone-felhasználó jobb módú, többet költ, ráadásul az Apple egyedül van az iOS-t futtató eszközök piacán. Ilyen készüléket csak tőlük lehet venni. Már rég nem egy feltörekvő kis cégről beszélünk, hanem a piac két nagy játékosának egyikéről.
Visszaél
Az álláspontok viszonylag egyszerűek. Az Epic azzal érvel, hogy a játékra más platformon előfizető játékosokat nem lehet arra kötelezni, hogy az iOS-eszközükre újra megvásárolják ugyanazt. A játékba be kell jelentkezni egy felhasználói fiókkal – pont, mintha egy Facebook-appot telepítenénk –, és ez minden platformon ugyanaz. Akkor miért kerülne pluszpénzbe a játék másik verziója egy másik telefonra? Az pedig, hogy az Apple kitiltotta a játékot a szoftverboltjából, egyértelmű jele annak, hogy a cég monopóliumot épített ki és ezzel vissza is él. Mivel a csatát nem csak a bíróságokon vívják, az Epic egy reklámfilmet is készített, amelyben az 1984 reklámot kifordítva egy játékos töri be az Apple által uralt óriásképernyőt.
Mindeközben az Apple szerint az Epic egyszerűen szerződésszegést követett el: tudta, hogy milyen szabályok vonatkoznak az App Store-ból elérhető programokra, és tudatosan megszegte ezeket. Ezért arra kéri a bíróságot, hogy kártérítést ítéljen meg az Apple-nek. Ugyan nem mondják ki, de a teljes körű szolgáltatást is védik. Az Apple-eszközökre egy boltból lehet szoftvert beszerezni, ez az App Store, ahol az Apple saját fizetési megoldásával lehet fizetni. Tökéletesen kiszámítható minden tranzakció. A cég garanciát ad arra, hogy jó minőségű, biztonságos alkalmazásokat szerezhetnek be általa. A folyamatok nagy része rajtuk keresztül zajlik, ha nem tetszik az app, még a pénz visszatérítését is az Apple ügyfélszolgálatán keresztül lehet kérni az Apple fizetési szolgáltatásától.
A nagy szavak mögött valójában egy nagyobb ügy bújik meg. Azt a kérdést kell megválaszolnia a bíróságnak, ha egyszer eljut oda az ügy, hogy minek alapján folyjon a törvénykezés a nagy technológiai platformokon. Megmondhatja-e az Apple, hogy ki üzletelhet az App Store-ban? Kerülhet-e más bolt, más fizetési szolgáltató és ezáltal harmadik fél által üzemeltetett ügyfélszolgálat egy iOS-eszközre?
Az Epic mögé már beállt támogatóként a Microsoft is, persze távolról sem emberbaráti szeretetből. A Microsoft szeptemberben elindított xCloud játékstreaming szolgáltatását rögtön a bejelentés után, még augusztus elején kitiltotta az Apple a platformjáról. Itt már nem csupán arról van szó, hogy a Microsoftnak jövedelmezőbb lenne, ha nem kellene kifizetnie iOS-en az Apple jutalékát, de egyelőre el sem adhatja Apple-platformon a szolgáltatást.
Megtalálta a kapcsolódási pontot a perhez a Facebook is. A cégnek alapvetően az fáj, hogy egy következő operációsrendszer-frissítésben az Apple meg fogja szüntetni a felhasználók appokon keresztüli követésének lehetőségét. Így a Facebook Audience Network hirdetési hálózat jóval kevesebb adatot fog megszerezni azokról az iOS-t futtató, illetve ilyen eszközökön netező felhasználókról, akik külön nem járultak hozzá az adataik begyűjtéséhez. Ezáltal pedig kevésbé lesznek képesek pontosan célozni rájuk a hirdetők.
Nekünk, végfelhasználóknak jelenleg nem sok tennivalónk van. Sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem sietnek az ennyire komplex és nagy tétekben zajló játszmák eldöntésében. És mit tegyen az, aki mobilon Fortnite-ozna? Annyira nem drága egy androidos mobil.
