Az RTL új sorozata annyira gáz, hogy hozzá képest még a Pappa Pia is egy remekmű

  • Gera Márton
  • 2017. október 29.

Interaktív

A Barátok közt producere csinált egy telenovellát. Bár ne tette volna.

Már akkor gyanakodni kellett volna, amikor úgy reklámozták az RTL 2 új sorozatát, hogy a „Barátok közt és Szeress most! producere” készíti. Nem árultak zsákbamacskát, a most bemutatkozó Oltári csajok pontosan e szériák által kikövezett úton megy tovább, ez már az első részt látva egyértelmű, viszont az mégiscsak meglepő, hogy a Pappa Pia (de az Álom.net is) című műremek talán kihívóra talált, mostantól ugyanis van mit utálni helyette.

Az Oltári csajok telenovella, ami azt jelenti, hogy a készítők elvileg tudják, mi lesz a befejezés, ami 99 epizód múlva fog eljönni. Ahogy az eddigiek alapján kinéz, odáig még sok szenvedés, illogikus történés után fogunk csak eljutni, mivel a cselekmény egyelőre leginkább egy félresikerült romkom és egy dél-amerikai szappanopera között egyensúlyoz: a vőlegény nem elég hűséges, pedig a menyasszony nagyon aranyos, de a testvére már nem olyan kedves, azonban szerencsére van egy gazdag nagynéni, aki az esküvőnél azért jobban szereti a Chanel-ruhákat, viszont így is jószívű. Van tehát három testvér, és elvileg mindegyikük egészen különböző jellemként (van a naiva, van a kicsi naiva, és van az ármánykodó naiva) működik, ez adná a sorozat gerincét.

A telenovellák mindig is arról voltak ismertek, hogy bármekkora butaságot elbírnak, ahogy már az első epizódban is szép számmal akadtak ilyenek: a napfényes budapesti utcán például úgy rabolják el a főszereplő lány telefonját és táskáját, mintha valahol Rio de Janeiro mélyén lennénk,végül is ott húzódik a műfaj centrális erőtere, aztán a hotel recepciósa olyan enerváltan kezd el beszélni, mintha éppen pisztolyt tartanánk a hátához, vagy legalábbis kihagyott volna pár órát a színészi alapozásról szóló kurzuson.

false

 

Fotó: Facebook/Oltári csajok

Mindezekkel persze még nem is volna akkora baj, elvégre egy telenovellától nem létfilozófiai kérdéseket vár a néző, de az mindenképpen hasznos lenne, ha a készítők legalább kicsit komolyabban vennék azt, aki leül a tévé elé. Mert sok egyéb mellett a rémes mesterkéltség a legnagyobb probléma az Oltári csajokkal: a színészek nem egymással beszélgetnek, hanem a nézővel, azért persze Szomszédok-féle, szó szerinti kikacsintás nincs, de a helyzet így sem túl fényes.

Hiába van viszonylag szépen fényképezve, hiába jönnek a későbbiekben elvileg olyan színészek, akik vidéki társulatokban már bizonyítottak, az első rész alapján nehéz elképzelni, hogy mi oka is lenne bárkinek leülni a széria elé, amikor olyan időket élünk, hogy az életünk egyik legnehezebb feladata a jobbnál jobb sorozatok közül válogatni. Az Oltári csajok pedig még véletlenül sem ilyen.

Vetítik hétköznap esténként az RTL 2-n

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.