Tévésorozat

A bronz kert

  • Szabó Ádám
  • 2017. október 28.

Interaktív

Pontosan hét évvel azután, hogy Argentína a Szemekbe zárt titokkal Oscart nyert, egy hasonló ihletésű tévéműsorral megy neki a világnak. A sorozat az év legnagyobb durranása volt az HBO latin-amerikai részlegén, és azzal is rekordot döntött, hogy a tévé minden más platformján is bemutatót nyert.

A diszfunkcionális családtörténetbe ágyazott kusza bűnügy hét részen és több mint egy évtizeden keresztül görgeti ugyanazt a sztorit: egy kislány és bébiszittere a játszóházba sietve eltűnik valahol Buenos Airesben. Az összetevőket mind ismerjük: töketlen rendőrség, a nyomozásba egyre inkább belebolonduló, megszállott apa, bolondos magánnyomozó. Az ilyen típusú sorozatok kulcskérdése mindig az, van-e olyan megkapó maga a bűnügy, és szimpatizálunk-e annyira a figurákkal, hogy egy teljes év­adon keresztül kitartsunk velük ugyanazt a gumicsontot rágva. A bronz kert ezen a fronton sem találja fel a spanyolviaszt, de tisztességesen megoldja a feladatot. Persze a láncdohányos, háziasított Torrentét hozó privát detektív ellopja a show-t, de azért mindenki megkapja a maga csúcsjelenetét; sőt, egy szerelmi szál is akad. A tempó után viszont sokszor ugyanolyan lélekvesztett nyomozás folyik, mint az eltűntek után. Főleg a nyomozás első lépései szárazak és unalmasak, és ezen a hajszálpontosan ugyanúgy felépített részek sem segítenek: egy teljes óráig semmi nem történik, majd a záró snittben egy kulcsfontosságú részletre derül fény, vége főcím. A misztikusnak marketingelt A bronz kertben nincs semmi misztikum, régi, vonalas krimi annál inkább.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.