Nálunk immár hatodik alkalommal rendezik meg Bálint-, illetve - ízlés szerint - Valentin-nap tájékán. Az idei csak annyiból különleges, hogy míg korábban inkább a keresztény közösségekben volt jelentősége, addig a 2013-as rendezvénysorozat már tágabb társadalmi érdeklődésre igyekszik számot tartani, amint azt egyebek mellett a fővédnök személye - mármint Herczegh Anita köztársasági elnökné - is jelzi. Mindezzel együtt is megmaradt azonban a keresztény indíttatás, ami nyilván nem gond a megfelelő fórumokon, akkor azonban érezni benne némi aránytalanságot, ha, úgymond, csak az egyik fél kap szót. A házasságról való beszéd ugyanis nem kellene, hogy a vallásos, egyházi retorika felségterülete legyen, inkább a nagyobb diskurzusban lehetne egy hang a keresztényi véleményé, de erre még (vagy még inkább) várni kell.
Mert az odáig teljesen rendben van, hogy a február 14-én elhangzott Tanúim lesztek! a római katolikus nézőpontot képviseli - az a dolga, és nem is végzi rosszul a maga módján. Bíró László püspök például a szokásos, nagyjából bármivel kapcsolatban elmantrázható közhelyek (rohanó világ, egoizmus és individualizmus, elidegenedés) után és közben néhány figyelemre méltó megjegyzést is tesz, mondjuk, a felajánlásokban kiteljesedő énről. Kár, hogy a felkonf kétértelmű szavai rögtön eltávolítanak a tárgytól, miszerint az egészséges házasság hasznos az egyénnek és a társadalomnak is. De mire vonatkozik az egészséges? Ha szimplán a rossz házasságra, akkor a rossz jelző miért nem elég, ha valami másra, akkor az meg mi? Csak nem az angliai és franciaországi változásokra utalnának itt ilyen sunyin?
A Tanúim lesztek!-hez képest egy fokkal pikánsabb, hogy a délelőtti Vendég a háznál, ami, ugye, nem egyházi műsor, ugyanebben a tónusban szólalt meg. Ráadásul a vendégek közt is van átfedés, a Várnagy Andrea-Farkas Zsolt zongoraművész házaspár mindkét adásban szerepet kap - ők a házasság hete idei arcai. Különben egész felszabadult a csevej, pedig a műsorvezető (ja, ő elfelejtett bemutatkozni) felvezetése itt sem könnyít a helyzeten. "Egy álomszép házaspár, három gyönyörű gyerekkel, akik mind okosak, egészségesek, szépek, reményteljesek" - ebből az idillből azért nehéz kikecmeregni, de hála Farkas humorának, illetve a gyerekeikkel készült lazább bejátszásoknak, végül is sikerül. Csak az ejt zavarba, hogy a házasságról szólván miért nem a házasságról beszélnek. Tudniillik a műsorvezető is, de a vendégek is hajlamosak inkább általában a családról, illetve különösen a gyerekvállalásról beszélni. Ezek szerint a házasság egyenlő a családdal, amely kizárólag egy hetero házaspár és egy-két-há-sok gyerek közössége lehet. De akkor mi van a gyermektelen párokkal, a gyermeküket egyedül nevelőkkel, az örökbefogadottakkal és örökbefogadókkal, az azonos neműekkel?
Másnap erre is választ kapunk, az Ütköző este ugyanis - Náray Balázs vezetésével - az új polgári törvénykönyv elfogadása apropóján annak néhány kényes pontját iparkodik kivesézni. Történt ugyanis, hogy a családjogi fejezetből kikerült az élettársi kapcsolat mint olyan. Illetve nem került sehova, maradt, ahol volt, a KDNP javaslatának hála, mondja Répássy államtitkár, a műsor egyik vendége, majd hozzáteszi: "A gyermektelen élettársak sokszor maguk sem tartják magukat családnak." Azért nagy öröm, hogy vannak azok a vállak, amelyek lazán elbírják az ehhez hasonló kijelentések súlyát. A másik vendég, Sárközy Tamás professzor finomítana: igen, mondja, valóban konzervatív döntés született, és valóban nincs teljesen összhangban a nemzetközi tendenciákkal, de várjuk ki, hogy a gyakorlatban miként működik majd. Na ja, mi mást is tehetnénk. Mindenesetre se a családalapítás, se a házasság fogalma nem lesz attól felszabadultabb, ergo vonzóbb és gyakoribb a fiatalok körében, hogy egyre kirekesztőbbre farigcsálja a jogalkotás. És akkor aztán havonta is rendezhetünk házasság hetét, az sem ér majd semmit.
MR1-Kossuth rádió, Tanúim lesztek!, február 14.; Vendég a háznál, február 14.; Ütköző este, február 15.
