Hol lesz majd lakóhelyünk

RTL-Klub - Házon kívül

  • Solymosi Bálint
  • 2013. március 14.

Interaktív

Az RTL Klub műsorkínálata nem bővelkedik politikai és közéleti magazinokban, az is lehet, hogy az egyedüli a Házon kívül.

Tegyük hozzá, nem kitüntetett feladata ilyesmivel foglalkoznia egy kertévének; ezért is izgalmas, milyen témákat búvárol, és azokat miként láttatja. Azon nyomban megállapíthatjuk, hogy az aktuális kérdések közül válogatva ezúttal megint a legfontosabbakat veszi, ugyanis mint általában, most is a szegények és a kitaszítottak sorsa érdekli a készítőket, a műsor így nem felhőtlenül szórakoztató.

A szürke, felhőtlen ég alatt raklapok, cementeszsákok, földhányások, ezek közt lépdel Boros Krisztina, mondja, a bajba jutott devizahitelesek számára épülő ócsai lakóparkról is szó lesz, ám előtte meglátogatjuk Dorinát, azaz Dorcit nyírbátori otthonában, a több kórházban eltöltött év után. Valamelyest mindenki kapiskálja, milyen a magyar vidék; minden olyan elhagyatott, olyan végtelenül kietlen és céltalan; és ebben a térben egy kicsiny test, egy kislányé, új szívvel, régi bulvártéma, gondolnánk elsőre. Mégiscsak az van ugyanakkor, hogy egyedül neki van álmoktól kipirult, bizakodó arca. És ez azon túl, hogy rendes tőle, afféle régies férfiasságra ösztönzött embereket, így például egy évre ingyenesen szociális bérlakást kaptak, amit a nyírbátoriak "kalákában" újítottak fel. A kislány a rózsaszín szobájában él, a szülők fertőtlenítők között. Közmunkásként dolgozik az apa, már ha rá kerül a sor; most álláskereső. Az a helyzet hát, hogy nem lett volna hová menniük, és majd nem is lesz, elképzelhető. Talajtalanok.

A riportot, ahogy majd a következőket is, belengi az embert próbáló derű, távolságtartó könnyedség; nincs túlfokozott részvét, de legalább nincs gőg sem. Ez is egy stílus, amely nem unszimpatikus számunkra. Az RTL Klub stábja valószínűleg annak a belátásával dolgozott, hogy nincs értelme egy olyan megközelítésnek, mely önmaguktól és tőlünk, a nézőktől az életkörülmények összevetését követelné, ennek a lelkiismereti tényezőnek semmi értéke nem volna, olyannyira távoliak, különbözőek. Némi hűvösséggel és elkerülhetetlen tényszerűségként kell kezelni, ahogy a témák megkívánják. Nagyjából mind a három beszámoló a lakhatást tárgyalja, Dorina és családja esete sem kivételes, második tudósításuk viszont már egy kisebbfajta tömegről beszél, vagyis a devizahitellel bebukottak ócsai szociális lakóparkjáról. Ez távol van "csától is, és messze távol a városok kultúrájától és kényelmétől, még a külvárosok nyomorú romjai is távol, ez itt a sármezők hidege, néhol lakóépületre emlékeztető "object", azaz egy régies falufélét imitáló álomtelep, afféle kísérleti centrum, túlélőközpont. Nagyon sok kilométerre óvoda, iskola, gyógyszertár és így tovább. Eleve egy film helyszíneként építhették, vetődik fel bennünk, nem, az nem lehet. A katasztrófavédelmisek tábornoka magyarázza el nekünk, mi merre hány méter, miért olyan klassz, ha ez van, és nem az, és hogy mennyire megfelelő minden leendő lakó számára. Nyolcvan házba költözhetnek be tavasszal. Ennek a remek, egyáltalán nem elszigetelt helynek a házaira pályázniuk kellett a szegényeknek, akik közül két famíliát szólítottak meg; az egyik az életkaland esélyét látja ebben, a másiknak vannak kifogásai, ellenvetései, finnyázik, gizdáskodik, ha így folytatja, nem mennek sehova, árok lesz, hídalja, mindkettő lakása a végrehajtók kezén már ugyanis. Az egyik nőnek három gyereke van, dolgozik, férje munkanélküli, hiteladósságát az előző férjétől örökölte, az elmaradt rezsiszámlákat fizetik, a lakásuk elárverezendő. Nyomasztják ezek a dolgok. A másiknak a mostani férje három gyerek után fizet gyerektartást, úgyszintén nem marad semmi a keresetükből, lakásuk már volt árverezés alatt, senkinek se kellett. ' mondja, hogy átmeneti helyzet volna a szociális lakópark, semmi jövőkép. A bérleti díj 20 ezer forint körül. A 80 házat 2,3 milliárdért húzzák fel, 522 ezer forint/nm áron, igaz, ez mindent, a közműépítést is tartalmazza. Mindegy az, csak el legyenek kerítve. Mert amúgy, ennyi léből az RTL Klub számításai szerint több mint kétszáz devizahitellel becsődölt kaphatott volna lakást.

Ezek az emberek nem keserűek (talán már megkeseredni sem bírnak), ezt az egészet szánalmasnak érzik és látják, életüket közvetlen és folyamatos fenyegetettségnek, ha mennek, egy élettér és családjuk romjaiból egy másik élettér és család romjaiba mennek tovább, ennél gyorsabban aligha lehet segédlettel tönkremenni, elérni a véghez.

RTL Klub, február 6.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.