Tévé

Édes mentorok

X-Faktor

Interaktív

„Sajnos, nem nagyon lehet elmenni amellett, hogy nem nagyon tudsz énekelni” – ha ez a pongyola, de mégis egyértelmű kijelentés valamely énekes-tehetségkutató sokadik adásában, a legjobbnak ítélt 10 versenyző egyikéről hangzik el, méghozzá egy zsűritag (azazhogy mentor) szájából, azt nem túlzás általánosságban is jellemzőnek vélni.

Márpedig az X-Faktor idei sorozatának második élő show-jában Gáspár Laci ezt találta mondani az egyik lányversenyző produkcióját követően, korántsem minden alap nélkül. A mentorok közül rendre a leginkább hozzáértőnek bizonyuló Gáspár amúgy is üdítően őszintének és „borotvafülűnek” mutatkozott ezen az estén. „A felétől nem találtad a hangnemet” – jelezte például egy másik szép reményű versenyzőnek, és nem átallott vitába szállni mentortársaival sem, ha egy-egy fülsértőbb produkciót a többiek pártos szellemben a védelmükbe vettek.

Hálás-hálátlan, mindenesetre kiadós szerep jutott tehát múlt szombat este Gáspár Lacinak, hiszen az orrkarika- és a fogszabályzó-viselet divatosságát fényesen igazoló show fellépőinek mintegy kétharmada alapos okot szolgáltatott ilyesféle építő bírálat megfogalmazására. Igaz, ahogy arra az „édes mentorok” (a műsorvezető Kiss Ramóna visszatérő megszólítása) túlnyomó többsége jó párszor utalt: a versenyzők fejlődését kell értékelni, úgy istenigazából énekelni pedig több világsztár sem képes a popszakmában. Elvégre a lényeg az, hogy a színpadi személyiség átütő legyen!

Az idei X-Faktor, fájdalom, ezen a téren is gyengén teljesít. A képernyő előtt ülve legalábbis úgy tűnt, mintha a kamerákra nagy erejű személyiségszűrőket is felszereltek volna. A hamiskás énekléshez rendszerint egészen halovány vagy éppen ordítóan mache jelenlét társult. A magyarázat persze megtévesztően kézenfekvő: az évtizedes, nyakló nélküli tehetségkutatás olyannyira letarolta a mezőnyt, hogy hazulról és külföldről már csak a sokadik vonal áll a műsorszerkesztők rendelkezésére. És ez igaz is, ám ahogy az múlt szombaton is kiderülhetett, a végeredmény jellegtelenségéért azért az RTL Klub oly profi csapata is ernyedetlenül fáradozik. A kiscicákból vadmacskákat, a kölyök dakszlikból oroszlánokat „kinevelő” szándék a gyakorlatban mindössze az eredeti karakterből való kivetkőztetésig és az elbizonytalanításig képes érdemi eredményeket felmutatni. Így sikerült elérni például azt, hogy az egyik énekeslány valóságos nőimitátornak hasson a színpadon, míg a fiúk egyikét addig macsósították, hogy az végül már paródiának sem vált be.

A stylistok erőszakos-érzéketlen ténykedésénél talán csak a mentori balkezesség veszedelmesebb a versenyzők sorsára nézve. Előnytelen dalválasztások, már papíron sem életképes összeboronálások és fals tanácsok fenyegetik adásról adásra az X-Faktor döntőseit, ami annál kevésbé meglepő, hiszen a mentorok háromnegyede egyelőre még a saját helyét, stílusát és arcát keresgéli nagyban. Erre a kötött sapkás bölcsészhipszterből tavaly fura napszemüveges különccé, legújabban pedig tetkós és arany fogszabályzós, kemény csávóvá átfazonírozott ByeAlex lehet a legjobb példa. A „nagyon” szót immár következetesen „naon”-nak ejtő énekes ugyanis egyelőre még a saját megszólalásait és indulatait sem képes mindig helyes irányba terelgetni, nemhogy a mentoráltjai pályafutását kormányozhatná.

RTL Klub, október 21.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.