Egy hét kultúra 2021/19.

  • Narancs
  • 2021. május 12.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ÉLŐ Ólafur Elíasson izlandi származású dán képzőművész legújabb munkája a svájci Fondation Beyelerben látható Life című installáció, amellyel a művész az alkotás részévé tette a múzeumi teret, az élő környezetet és az azt látogató embereket is. A kifejezetten helyspecifikus kiállításhoz eltávolíttatta a Renzo Piano által tervezett épület üvegfalát, ablakait és ajtóit, így akadály nélkül folyhat össze a külső és belső világ. A tereket 80 centiméter magasan vízzel árasztották el, a látogatók pedig előre kialakított sétaútvonalakon közlekedhetnek, és megfigyelhetik, ahogy a körülöttük elterülő, Günther Vogt tájépítész által növényekkel is betelepített múzeumi tavat elfoglalják a különféle élőlények. Az installáció július végéig – és rendhagyó módon a nap 24 órájában – látogatható, emellett streamen (olafur­eliasson.net/life) követhető. Éjjel a tereket kék fény világítja meg, a művész pedig fluoreszkáló zöldre festette a vizet, így a tárlat sötétedés után is egészen különleges látványt nyújt.

PHILLY Teljesen átalakult a Philadelphia Museum of Art, persze azért a Rocky-filmek révén közismertté vált lépcsősor érintetlen maradt. Az 1928-ban átadott épület belső tereit a 92 éves sztárépítész, Frank Gehry álmodta újra: a Horace Trumbauer (1868–1938) által tervezett külsőt meghagyta, de a beltereket zsúfoltnak találta, így több új galériát alakított ki, megnyitott egy új folyosót, több ezer négyzetméternyi közösségi térrel bővítette az intézményt, a központi, hatvanas években kialakított földszinti auditóriumot pedig hatalmas belmagasságú fórummá alakította. A művészettörténet remekeit az ókortól a modern korig bemutató gyűjteményt a felújítás után május 7-én nyitották meg újra a nagyközönség számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.