Egy hét kultúra 2021/19.

  • Narancs
  • 2021. május 12.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ÉLŐ Ólafur Elíasson izlandi származású dán képzőművész legújabb munkája a svájci Fondation Beyelerben látható Life című installáció, amellyel a művész az alkotás részévé tette a múzeumi teret, az élő környezetet és az azt látogató embereket is. A kifejezetten helyspecifikus kiállításhoz eltávolíttatta a Renzo Piano által tervezett épület üvegfalát, ablakait és ajtóit, így akadály nélkül folyhat össze a külső és belső világ. A tereket 80 centiméter magasan vízzel árasztották el, a látogatók pedig előre kialakított sétaútvonalakon közlekedhetnek, és megfigyelhetik, ahogy a körülöttük elterülő, Günther Vogt tájépítész által növényekkel is betelepített múzeumi tavat elfoglalják a különféle élőlények. Az installáció július végéig – és rendhagyó módon a nap 24 órájában – látogatható, emellett streamen (olafur­eliasson.net/life) követhető. Éjjel a tereket kék fény világítja meg, a művész pedig fluoreszkáló zöldre festette a vizet, így a tárlat sötétedés után is egészen különleges látványt nyújt.

PHILLY Teljesen átalakult a Philadelphia Museum of Art, persze azért a Rocky-filmek révén közismertté vált lépcsősor érintetlen maradt. Az 1928-ban átadott épület belső tereit a 92 éves sztárépítész, Frank Gehry álmodta újra: a Horace Trumbauer (1868–1938) által tervezett külsőt meghagyta, de a beltereket zsúfoltnak találta, így több új galériát alakított ki, megnyitott egy új folyosót, több ezer négyzetméternyi közösségi térrel bővítette az intézményt, a központi, hatvanas években kialakított földszinti auditóriumot pedig hatalmas belmagasságú fórummá alakította. A művészettörténet remekeit az ókortól a modern korig bemutató gyűjteményt a felújítás után május 7-én nyitották meg újra a nagyközönség számára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.