Egy hét kultúra 2021/20.

  • Narancs
  • 2021. május 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

BUDAPEST Újra kiléphetünk az online térből, és élőben is bemerészkedhetünk a múzeumokba. Ennek apropóján emlékezünk meg arról, hogy május 13-án újranyitott a Magyar Nemzeti Galériában a Sean Scully műveit felvonultató retrospektív kiállítás. A 2020. év nagy dobásának szánt, eredetileg októberben megnyitott Átutazó című tárlat még május 30-ig látogatható, és mindenkinek érdemes benéznie, akit kicsit is megmozgat a kortárs absztrakt művészet. De nemcsak az MNG-t lesz érdemes felkeresni, hanem a Mai Manó Házat is (és persze még rengeteg helyet, de most hadd emeljük ki csak e két érdekességet az újranyitó múzeumok palettájáról), ahol május 11. óta Paul Almásy (1906–2003) fotóművészetét ismerhetjük meg közelebbről. A magyar származású francia fotográfus pályaképe rettentő izgalmas, az újságíróból fotóriporterré avanzsáló világutazó öt föld körüli utat, 1,25 millió, repülőgépen megtett kilométert, 325 ezer negatívot és bő másfél ezer riportot tudhatott a háta mögött. A június 6-ig tartó A képírás mestere című tárlaton ebbe a fotótörténetileg kiemelkedő életműbe nyerhetünk betekintést. Persze az se bánkódjon, aki még jobban szeretne a távoli szemlélő pozíciójában maradni: nekik is számtalan érdekességet nyújt az mng.hu és maimano.hu honlapja.

BÉCS Elkezdődött a Wiener Festwochen. Az 1951 óta évente magtartott kulturális fesztivál idei programsorozata nemcsak a koronavírus, hanem a 70. évforduló miatt is különleges, a kiállításokat, előadásokat, kon­certeket néhány hét helyett néhány hónapra tervezték. Május 14-én, a hagyományokhoz híven megtartották a fesztivál nagyszabású nyitóestjét a Rathausplatzon felállított színpadon, igaz, közönség nélkül. Egyelőre az események egy részét így tervezik, de a személyesen nem látogatható programokat élőben közvetítik az osztrák közmédia, az ORF különböző csatornáin és online felületein. A sokszínű programnaptárban a képzőművészetek, a zene, a színház, az opera és a tánc szerelmesei egy­aránt megtalálhatják a kedvencüket, böngészni a festwochen.at weboldalon lehet. Érdemes odafigyelni például Maria Hassabi koreográfus izgalmas, hat táncossal készített Here című, élő szereplős installációjára, amelyet a Secession Wienben tekinthetnek meg az arra járók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.